4. nap a hó fogságában, avagy munkában a XVI. kerületi madárvédők

 Megkerestek minket, hogy Budapest XVI. kerületében a Naplás tónál egy legyengült, gubbasztó egerészölyv van a szántásban. Ez volt a harmadik hívás a XVI. kerületből, volt aki énekes rigó miatt, volt aki  vörösbegy ügyében keresett.
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás  a Szilas-patak partján,  a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.

Egerészölyv a fa tetején

 Szerencsére az állapota jobb volt mint amire számítottunk, így a szántáson elhelyeztünk 4 nagyobb csirke farhátat és csirkemell nyesedéket. Biztosan rá fog találni, mivel a közelben építik fészküket. Holnap szintén ki fogunk menni  hozzájuk.
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.

Hirtelen konyha a Szilas partján :)

Kutyakonzerv,alma, magvak

 Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.

Énekes rigók

Vörösbegy csirkemell darabokat csipegetve

 A patak rengeteg madarat vonz, ezért is választottuk ki a meredek partrészeket. A hóréteg is vékonyabb, illetve az eltakarított részeken ez a minimális napsütés is elolvasztotta a havat. Így nagyon sok tollas barátunkon segítettünk a kritikus napokon. Továbbra is folytatjuk az etetést és nagyon várjuk az idő enyhülését.
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.

B odú hósipkával :)

Megfigyelhettünk egy felettünk áthaladó bíbic csapatot,amit szerencsére Adinának sikerült megörökítenie. Ők csak átvonulóban voltak a kerületünkben.

Bíbic csapat a Szilas-pataknál

A csilcsalpfüzikék is megérkeztek, akik szorgosan keresgélnek a patak partján.

Keresgélő csilcsalpfüzike

Csilcsalpfüzike

Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly

Kertünk vendégei

 Minden élőlény kiemelt figyelmet érdemel,főleg,hogy mi emberek szorítjuk ki  őket élőhelyükről. Kertünket úgy alakítottuk ki,hogy minden nálunk megforduló állat jól érezze magát. A madárvédelmi tevékenységünk mellett jó ha odafigyelünk rájuk is.
A mókus nem csak az etetőinket látogatja,hanem meg is telepedett az egyik általunk kihelyezett nagyméretű D-odúnkban.

Vörös mókus

A sünök téli álmot alszanak, már ősszel elfoglalják telelőhelyeiket, amit avarból készült alomban töltenek el.

Keleti sün

 Falevelekből nagy lombkupacokat alakítottunk ki,amiben a sünön kívül még rengeteg bogár, béka és kisemlős vészelheti át a telet.

Menedéket adó levélkupac

  Fontos,hogy a sokáig egy helyben tartott levélkupacot ne égessük el!!! (mert ilyenkor nagyon sok élőlény eshet áldozatul az őszi, illetve a tavaszi égetéseknek)

A másik nagy kedvencük a farakás, amiben biztonságos búvóhelyet találhatnak. A rakás más állatokat is vonz, pl. békák, gyíkok, bogarak, egerek vackolnak be a hideg miatt és alakítanak ki  megfelelő helyet a telelésre.

Zöld varangy

Levelibéka

Fürge gyík

  Persze van aki a vadászat miatt látogat ide.

Menyét

 A madáretetőkből kihullott magvakat nem csak a madarak fogyasztják, az egereknek is jut belőle bőségesen,  akik viszont a baglyoknak jelentenek zsákmányt a fagyos napokon.

Pirókegér

  A vastag hótakaró a baglyoknak is megnehezíti a dolgukat,ilyenkor számukra is kialakítunk etetőhelyeket.
 Baglyaink legfontosabb téli táplálékát a hideg hónapokban is főként kis rágcsálók alkotják. Addig nincs is probléma ameddig a tartós vastag hótakaró nem zárja el a zsákmányhoz vezető utat. Ezért szoktuk a rágcsálókat nyílt részre kicsalogatni. Nagy hó esetén 4-5 bagolyetetőt is működtetünk.

Bagolyetető kialakítása

 A Szilas-patak mentén kihelyezett denevérodúkban sikerült megtelepíteni a denevéreket is, akik hasznos rovarevők.

Denevérodú

  Ez a tavalyi év legnagyobb sikerének mondható, mert tavaly próbálkoztunk először a megtelepítésükkel. A hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll!
Fotók Harangozó Adina és Reszt Károly

A Madarak és Fák napja. Madárvédelem a XVI. kerületben

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta.

 Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon, a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön!! (Forrás: Jeles napok a környezet- és természetvédelemben)

Erdőrészlet

E jeles nap alkalmából folytattuk az odúk kihelyezését. Munka után mentünk ki a helyszínre. A Szilas-patak és a Cinkotai erdőben három hete  létesített odútelepünket ( 20 D  és 17 B odú) bővítettük ki 19 db odúval. 
Melyek típusai: 10 B, 2 D, 2 fakusz-odú, 1 C odú és 4 denevér lak. 

A kis csapatunk
Fotó: Sajti Viktória

Először az erdős részen kezdtük meg a telepítést.

Vikóval egy D odút helyezünk

 Kiváló élőhely a madarak számára a 90 %-ban tölgyesből álló erdőrész. A madárlakok nagy részét itt helyeztük ki.

Adina egy B odúval

Vikó egy nehezebb pályán

 A denevér odúkat a Szilas-patak mentén elhelyezkedő erdőszéli lápréten raktuk ki. A Magyarországon élő denevérfajok felére jellemző, hogy az évnek legalább egy részében odúkban, kéreg alatti üregekben tanyáznak. Ezek a legveszélyeztetettebb denevérek közé tartoznak, mivel élőhelyük rohamosan csökken.
Az intenzív erdőgazdálkodás veszélyezteti őket is, a nagymértékű fakitermelés következtében egyre kevesebb olyan öreg erdő marad, ahol megfelelő búvóhelyet, vadászterületet találnak. Az erdők védelme így a denevérek miatt is fontos. A tél folyamán a Naplás erdőt nagyon megritkították, 4 nagy területen tarvágást végeztek. Ezért gondoltuk, hogy ezen a részen segítjük az odúlakó madarakat és denevéreket.

Az utolsó denevérodú
Fotó:Sajti Viktória

A denevérek számára elkészített odútípus, különleges gyártási módot igényelt. Sok helyen utána olvastunk és végül saját ötletek hozzáadásával elkészítettem a különböző méretű denevér lakokat. Figyeltem az illesztésekre,hogy a fény ne szűrődhessen át.

Denevérodú.

 A belső részt apró lyukú hálóval fedtem be a kapaszkodási lehetőség miatt. A fát nem kezeltem le, csak a tetejére kátránypapírt szegeltem, mert a vegyszerre különösen érzékenyek. Reméljük nagy sikere lesz.
Ami még nagyon nagy örömöt okozott számunkra, hogy a három hete kihelyezett odúk közül amelyiket leellenőriztük, mind foglalt volt!!!
A mai nap így kedveskedtünk tollas barátainknak, elvégre ez az ő napjuk is volt.