2011. február 27., vasárnap

Odúkészítés, odúkihelyezés II

 A nagy hideg ellenére folytattuk az odúkészítési projektünket. -4 fokban estünk neki a munkának.

"A nagy meló"

Jó hangulatban telt az idő

Hagyományos, kerek röpnyílású "B” tipusú odúkat készítettünk, aminek a kihelyezési magassága a talajszinttől számított 2-8 m között van . Ezek az odúk függesztettek, drót és szükség esetén kampó segítségével faágra, ágcsonkra akasztva telepíthetők. Mi a drótos változatott választottuk.

Kicsit nehéz volt a pálya :)


Drótos változat (B odú)
 A kihelyezésnek nem kell feltétlenül a fatörzs közelében történnie, az odúk megfelelően erős ágakra is függeszthetők, a lengő mozgás a madarakat nem zavarja.
Bár még javában tart az etetési időszak, derült, napsütéses napokon már énekelnek a cinegék, ezzel is jelezve, hogy közeledik a költési időszak. Ahhoz, hogy ez a lehető legsikeresebb legyen számukra, szükségük van fészekodúra, ahol megépíthetik  fészküket. Mivel a megfelelő fészkelőhelyek száma korlátozott, ezért fontos, hogy minél több helyre kerüljenek ki mesterséges odúk.
Szerencsére elég jól haladtunk, úgyhogy maradt időnk a kihelyezésre is.

Ez már kint van
 Sikerült egy kis odútelepet létrehozni. Az  lakók nagy örömmel fogadták  az új építésű "kégliket".
Nagy az érdeklődés

Az új lakók

Ez a hét sem telt el  a madarak iránti jó cselekedet nélkül  :)

Van egy újabb összefoglaló bejegyzésem az odúkészítéssel kapcsolatban. Az alábbi linken olvashatjátok:
http://madarvedogolyokapkodo.blogspot.hu/2013/02/odugyartassal-es-kihelyezesukkel.html

2011. február 21., hétfő

A hétvége történései

A hétvége nagy része általában madarászkodással telik. Szerencsénkre minden hétvége tart meglepetéseket, most a kis ökörszem volt a nyerő, vagy az almát dézsmáló fekete rigó..?

ökörszem

Apró kis madárka


Fekete rigó az almát dézsmálja
Persze a varjak sem maradhatnak ki..
Vetési varjak csapata
Ez most is így volt, szokásos etető körutunkkal kezdtünk és belefért még egy normafai kirándulás is. Az időjárás kegyes volt hozzánk, így szikrázó napsütésben tölthettük el az erre szánt időnket.
Aki teheti és megy a Normafára vigyen magával eleséget, mert szerencsére van hová kitenni.

Normafa "Fradi" etető

Csúszka
Több nagyméretű etető várja tollas barátainkat. Rengeteg madárral találkoztunk, széncinege, kékcinege, barátcinege, fenyvescinege, csúszka, fakopáncs (minden méretben), hegyi fakusz, fekete rigó, zöldike, csíz és tengelic. A hegyi fakusz ügyesen az etető alján kihulló magvakat szedegette.

Széncinege

A golyón csimpizve

Megy ez a kék sisakosnak is 


Hegyi fakusz a kis szemfüles


Mindenki elkergette,de feltalálta magát
A kirándulást egy kicsit elnyújtottuk, észre sem vettük az idő repülését madaraink csodálatában. Hazafelé indulva apró kis sárga virágok jelezték a tavasz érkezését.

Téltemető
Fotók:Harangozó Adina

2011. február 17., csütörtök

Luca,a fába szorult sas

Ezt a cikket azért írom le,hogy minnél több emberhez eljusson Dr Déri János áldozatos munkája és madárszeretete.Mennyi áldozatos munka van a hortobágyi Madárkorház mögött.

"Nem minden sikerül.De semmi sem teljesen reménytelen.Már két hónapja küzdünk Luca lábáért,de sajnos egyre kevesebb eséllyel.
December 13-án,Luca napján érkezett a hortobágyi Madárkorházba egy másodéves tojó rétisas lábtöréssel.Lucának neveztük el.Kunhegyes határában több napig lógott a lábánál fogva egy nyárfa tetején, 25 m-es magasságban.Monoki Ákos természetvédelmi őr találta meg és Horváth Tibor a Hortobágyi Nemzeti Park ebben jártas munkatársa alpin technikával mászott fel,és a levágott ággal együtt eresztette le,mert úgy beszorult az ágvillába az egyik lába,hogy fent nem tudta kiszabadítani.Nem könnyű és nem is veszélytelen ilyen magasságban egy több mint 2méter szárnyfesztávú, 5 kg-os ragadozóval birkózni. Hogy hogyan szorulhat így be egy mindennap fák ágain éjszakázó sas lába,az rejtély. A bal láb két helyen tört el. A lábszár nyílt törése mellett az izmok is sérültek, és a csüdcsont is eltört, egészen a csűdízület közelében. Bár ez utóbbi nem volt nyílt törés, mégis ez volt a későbbi komplikáció oka.Azonnali műtéttel a lábszárat velőűrszegéssel a csűdet rögzítő kötéssel, majd gipszeléssel rögzitettem. Itt az izülethez közeli törés miatt nem volt elegendő hely a fémes rögzítőelemek biztonságos befúrására, ezért az ölyveknél és héjánál,rétisasnál csűdön máskor már eredményesen alkalmazott gipszelés mellett döntöttem.. de gipsz alól kilátszó lábujjak sárga bőre két nap múlva szürkülni kezdett, ekkor levettem a gipszet és kiderült, hogy alatta a csűd bőre elhalásnak indult. Ebben a lábszár nagyér sérülése miatt keringési elégtelenségnek volt szerepe. Emellett az is hozzájárult, hogy a gipsz alatt felfeküdt a bőrhöz közeli törvég, és az kidörzsölte egy kis ponton nyílttá vált ez a törés is, ami elég volt a fertőződéshez. A bőr elhalása folyamatos,napi kezelést igényelt, ezért mégis velőűrszegzés és a csonton keresztben átmenő fémrudak külső rögzitésének kombinációjával egyesítettem a csontvégeket. Ugyanezt alkalmaztam a lábszáron is. Mivel nem volt elég hely a külső fémes rögzitéshez törvégenként minimum két fémrúd befúrására, a lábszárra és a csűdre szerelt szerkezetet egymáshoz rögzítve stabilizáltam.

Dr Déri János kezelés közben
A szabadon maradt csűdet és az ujjakat naponta lézerrel és erős mágnessel kezeljük, bővérűség keltő kenőcsökkel egy órán át masszirozzuk, passzívan fenntartva valamilyen táplálékáramlást. Aloa Vera géllel tápláljuk, folyékony oxigén spray-vel locsoljuk, a gyógyulást körömvirág kenőccsel, homeopátiás, Bach virágterápiás kezeléssel segítjük, napontaátkötözve párakötözéssel tartjuk nedvesen. A sas mindezt kénytelen tűrni, három emberes a beavatkozás: ketten fogják, a harmadik átköti , kezeli, keni, masszirozza.
Csak a megfogásnak áll ellen, fenyeget, odacsíp, trükközik, de inkább csak tessék-lássék mutat ellenállást, ami azért korántsem veszélytelen. A többit hagyja, pontosan tudja, hogy mi történik vele és azt is, hogy ez neki jó. Kezelés közben mozdulatlanul fekszik, ha valami fáj, vagy már unja, akkor méltatlankodó " röfögéssel " jelzi.
Én fogom meg " rossz fiúnak " öltözve, fehérben, maszkkal, sapkában, egy zöld kendővel letakarva a fejét, majd vastag bőrkesztyűvel a jó lábát, másik kézzel a nyakát rögzitve szárnyait a teste mellé szorítva, átölelve tartom. Közben segítőim a szemét eltakaró sapkával látják el, ha nem lát, nyugodtabban viselkedik. Átadom nekik, egyik a jó lábát és az egyik szárnyát, másik a fejét és a másik szárnyát fogja. A kezelés után még mindíg beöltözve elengedem a kórteremben, így csak énrám haragszik, de csak ebben a megjelenésemben. Majd közvetlen utána " jó fiú " ruhában, civilben megetetem és ő ezt, mintha mi sem történt volna, hagyja, elfogadja, kéri, válogat, együttműködik, sőt kommunikál. Én valamit tudok rétisasul, inkább értek, mint beszélek, de egyszerű nyugtató, barátságos hangokat tolmácsolok felé, ő viszonozza. A vizes pohárra nézve és közben csámcsogva jelzi, ha inni kér. Mivel a lábát táplálék rögzítéséhez és csőrrel való tépéshez nem tudja használni, kézből falatozva etetjük. Az etetés is egy óra, vagy több. Nem mindig én etetem, Tóth János solymászunk többet foglalkozik vele, hiszen tartósan itt marad, meg kell szelídíteni. A nyílt töréseket azért kell azonnal műteni, mert másnap már sokkal rosszabb az esély, harmadnap még rosszabb, később pedig nincs. Luca ezt az időt a fán töltötte....
A madaraknak- akárcsak az embernek - főleg csöves csontjai törnek. Csontjaik bár erősek, de faluk vékonyabb, mint az emlősöké, hogy könnyebb legyen a repülés miatt. A vékony falú, de nagy szilárdságú csont, ha törik, hasadva hegyes törvégeket alkot. A madár - bármennyire is fáj neki - megpróbálja mozgatni törött végtagját, ilyenkor a hegyes, éles csontvég roncsolja a lágy szöveteket, izmokat és átszúrja a bőrt. A szabad levegőre kerülve szennyeződhet, kórokozókkal mindenképpen fertőződik, és ha eláll a vérzés, kiszárad. Mivel a csont táplálása jelentős részben a csonthártyán keresztül történik, a kiszáradt csonthártya a csont elhalását eredményezi. Luca lábán a fertőzés előrehaladt, sasoknál nagyon ritkán fordul elő, de itt most elhalást okozó baktériumok telepedtek meg, melyek a kezelések ellenére nagy terület elhalását  okozták a sérült területen. Ehhez társult a vérkeringési elégtelenség , mely a csűd egyébként tökéletes vérellátását felborította. Ha a rendszer megsérül, akkor nagyon nehezen gyógyul és ha elhalásnak indul, nem lehet visszafordítani, de korlátozni talán. Nem mindegy hogy mekkora terület hal el és ha amputálni kell , nem mindegy, hogy mennyit kell levágni.
December 20-a óta szinte egy állapotban van, egyik nap kicsit jobb, másik nap kicsit rosszabb, de sajnos most már látszik, hogy nem marad meg a lábvége. Azért imádkozunk , hogy a csűddarab megmaradjon. mert akkor a csűdízület egy protézissel működőképes lehet. Az elhalt bőr felé megindult a sarjadás, ha ezt követi valami csontnövekedés is, akkor lesz mihez rögziteni egy esetleges műlábat. ( Forrás: Dr Déri János : Pusztadoktor Magazin )

Dr Déri János

2011. február 14., hétfő

A Vetési varjú

A vetési varjú Magyarországon igen széles körben elterjedt. A múlt század végén a vetési varjak ellen indított hadjárat (a mai napig igen nagy számban tapasztalható mérgezések, a fészkek szándékos elpusztítása,illetve a madarak szándékos kilövése) a 90 évek eleje óta mint egy 90 %- al csökkentette egyedszámukat!! Ez a szám elképesztő. Erre is csak az ember képes.Az utóbbi években egyre több varjú menekül a városokba,ezzel a jelenséggel sokan találkozhattak már.Drasztikus állománycsökkenése miatt a vetési varjú 2001 óta védett, azonban zajos, piszkos városi telepeik, mezőgazdasági vetőmagfogyasztásuk miatt sokan még mindig közellenségnek tartják őket.Fákkal, ligetekkel tarkított sík, mezőgazdasági- és gyepterületeken él. Az utóbbi 25 évben egyre gyakrabban fészkel településeken.
Elsősorban talajlakó férgekkel, rovarokkal, kisebb gerinces állatokkal táplálkozik. Étrendjét az év egyes időszakaiban magok és gyümölcsök egészítik ki, de nem veti meg a hulladékokat sem.Jómagam már több éve etetem őket állandó helyen,persze csak télen mikor minden élőlény a túlélésért küzd.Mindenféle konyhai hulladékot és a száraz kenyeret is szívesen fogyasztanak.

Nagy falattal
A 25 000 költő párra tehető hazai állomány állandó (ez a szám 1980-ban még 254 ezer pár volt!!), télire azonban a tőlünk keletre eső sztyeppterületek varjai is a Kárpát-medencébe érkeznek. Ilyenkor a varjak létszáma a keleti vendégek miatt tízszeresére nő! A fagyok beálltával a mezőgazdasági területekről előszeretettel húzódnak be a településekre.

Csoportosan
"A legidősebb ismert korú európai madár 22 éves és 11 hónapos volt. A hazánkban megkerült vetési varjak közül a legidősebb madarat 1960. május 28-án fiókaként jelölték az oroszországi Kalinyin megyében,és 13 év 5 hónap múlva a jelölés helyétől 1583 km-re került meg elpusztulva Tiszalökön."/forrás: Magyar Madárvonulási Atlasz/.

A merengő vetési varjú
Fotók:Harangozó Adina
2009-ben a vetési varjú és a vörös vércse nyerte el az év madara címet.Ez nem véletlen, ugyan is a vörös vércse függ a varjaktól.Különlegessége, hogy saját fészket nem épít, elsősorban vetési varjak fészkeit foglalja el és ragadozó madaraink közül egyedüliként telepesen költő faj.Varjútelepek híján a vércséknek be kell érniük a szarkák egymástól távoli, elszórtan épített fészkeivel. Magányosan viszont nem képesek hatékonyan szaporodni, mert így nem működik a csoportos táplálékkeresés és a ragadozók elleni közös védekezés sem. Ez az egyik oka annak, hogy a kék vércsék száma 50%-kal csökkent az elmúlt 15 évben!!!!
Ezt a problémát is csak közös összefogással tudjuk megállítani.

2011. február 12., szombat

Lakossági szavazás a 2012. év madaráról - döntsön Ön!

A Magyar Madártani Egyesület szavazásra kéri a madárbarátokat,hogy döntsék el 2012.évben melyik faj legyen az év madara. Az alábbi linken lehet szavazni:

http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/1329-lakossagi-szavazas-a-2012-ev-madararol-dontson-on.html

Cinege invázió

Az etetők feltöltésével kezdődött a nap. Megszokott hétvégi sétánkat ma sem hagytuk ki, ilyenkor legalább látjuk is a madarainkat, nem úgy mint a dolgos hétköznapokon.Szerencsére nagyon sok madárral találkoztunk, cinegékkel,királykával ,fakusszal,mezei és házi verébbel,fekete rigóval,tengeliccel,csúszkával.
Az elmaradhatatlan hegyi fakusz fotó:
Hegyi Fakusz
Fotó:Harangozó Adina
Nagy munkában a kis fakusz
Fotó:Harangozó Adina

A cinkék viszont nagyon nagy számban voltak jelen és több faj is képviseltette magát,széncinege,barátcinege,kékcinege,fenyvescinege.
Kékcinege
Barátcinege


Széncinege
Fotók: Harangozó Adina
Nagyon  élvezték a napsütést . A kialakult párok jól megfigyelhetőek voltak, remélem ez már a tél végét is jelenti. Az egyik öreg fában harkályok által készített odút egy csúszka pár szorgalmasan takarított, készülve a fészekrakásra.A nap végén egy vércse csapott le a verebek közé, nagyon nagy riadalmat keltve,de szerencsére mindenki megúszta a támadást.

2011. február 9., szerda

Hegyi fakusz

Nagy örömömre megint találkoztunk az egyik kedvenc madarunkkal,a fakusszal. Az alig észrevehető kis akrobata, ügyesen mászott a fa kérgén néha meg-megállva.

Hegyi Fakusz
Fotó:Harangozó Adina
Párban voltak ,de csak az egyikük engedte,hogy készítsünk róla pár képet. A számukra megfelelő odút már beszereztem,már csak ki kell helyezni  :)
Ez az apró kis madárka az EURING adatok szerint 8 évet is megélhet. A hazai legidősebb visszafogott példány legalább 5 éves lehetett./Forrás:Magyar Madárvonulási Atlasz/. Nagyon terület hű. Hazánkban a felmérések szerint 5-13  ezer pár költhet.
Hegyi Fakusz
Fotó:Harangozó Adina
Kukucs
Fotó:Harangozó Adina


Az erdei élőhelyek megszűnése és az idős fák mennyiségét jelentősen csökkentő erdőgazdálkodás negatív hatással van egyedszámukra.

2011. február 4., péntek

Az illegális ciprusi madárbefogások a magyar énekesmadarak állományát is veszélyeztetik


 Drasztikusan megnőtt az illegális madárbefogások száma Cipruson 2010-ben – derül ki a szigetország BirdLife szervezetének adataiból. A tavaly augusztus 31. és november 8. között végzett felmérés rámutatott, hogy a madárfogó hálók engedély nélküli használata 75 százalékkal, a lépvessző alkalmazása pedig 89 százalékkal emelkedett 2009 hasonló időszakához képest.
Az illegális vadászat elsősorban a Magyarországon is honos barátposzátákat érinti, de más énekesmadarak is az orvvadászok áldozatául esnek.
Barátposzáta tojó
Fotó:Harangozó Adina
Barátposzáta hím
Fotó:Harangozó Adina

A ciprusi éttermek sajnos biztos felvásárlói a befogott madaraknak, ugyanis belőlük készítik az „ambelopoulia” nevű ételt.
A hazai vonuló madárfajok egy része pihenőhelyként vagy telelőterületként használja Ciprust, így a szigetországban folyó illegális tevékenységek veszélyeztethetik a Magyarországon költő énekesmadárfajokat is. Fontos, hogy az Európai Unió minden tagországában egyöntetűen kikényszerítse a Madárvédelmi Irányelv alkalmazását és a szabályok betartatását, különben az egyes tagállamok természetvédelmi erőfeszítései hiábavalóak lehetnek. A szándékosan befogott madarak mellett számos más faj, többek között baglyok, légykapók és a ciprusi hantmadár is a hálókba akad. A szakemberek becslése szerint – a vizsgált Famagusta és Larnaca kerületekben – 1,4 millió madár esett az orvvadászok áldozatául.

A madarak csapdázása 30 éve illegális Cipruson. Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt 9 évben nem sikerült megakadályozni az illegális madárbefogások számának növekedését, ez pedig komoly kudarc. Bár az 1990-es szinthez képest csökkenés mutatkozott, a növekedő trend előrevetíti egy ökológiai katasztrófa rémképét. Az Európai Unió tagállamaira a közös Madárvédelmi Irányelv komoly kötelezettségeket ró – különösen a költöző - madarak védelme – terén. A ciprusi rendőrség többször fellépett a „felvásárló piacot” jelentő, ambelopouliát is felszolgáló éttermek ellen, ez azonban kiváltotta a helyiek tiltakozását. Parlamenti képviselők és más közéleti személyiségek felszólalása megalapozhatja a hosszú távú állami fellépést az ügyben, ami biztosítja Ciprus biológia sokféleségének megőrzését /forrás:www.mme.hu/