2011. december 31., szombat

Óév búcsúztató

 Az év utolsó napján is sikerült madarászni egy pár órát. A nem várt jó időt nem csak mi élveztük, hanem tollas barátaink is nagy örömmel fogadták. Jó néhányan fürdőztek az itatóban.

Széncinege

Fürdés közben
 Főként széncinegéből állt a felhozatal, de találkoztunk királykákkal,őszapókkal,kék cinegével, zöldikével,csúszkával, barátcinegékkel,ökörszemmel és mezei illetve házi verebekkel.

Kékcinege
Csúszka

Őszapó a kis "tollgombóc"

Ökörszem

Ökörszem
 Az odúkból ki be jártak, de még csak felmérik a terepet. Egy érdekességet is láttunk, két házi veréb nagyon lelkesen hordta a fészekanyagot az egyik odúba.
Sajnos nehéz éjszaka előtt állnak a madarak és minden élőlény a sok petárda és tüzijáték miatt.Tavaly ilyenkor több madártetemet is találtunk, ami a durrogtatásnak esett áldozatául főleg fenyőrigók voltak.:(
A 2012-es év madarával,az egerészölyvvel kívánok Boldog Új Évet!!!!

Reméljük a jövő év jobb lesz minden téren...
Fotók: Harangozó Adina

2011. december 23., péntek

Karácsonyra

Ezzel szeretnénk minden egyes olvasónknak és madárbarátnak nagyon Boldog és Békés Karácsonyt kívánni:

2011. december 19., hétfő

Ősszel a Madárkórházban

  Ez még októberben történt, amikor két napos látogatást tettünk a Hortobágyi Madárkórházban. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, ezt főleg a darvaknak köszönhetjük, de az sem mellékes ami a Madárkórházban történt velünk. Mivel a kórháznak minden segítség jól jön, akár adomány, akár  egy kis önkéntesi segédmunka is. Ezt kihasználva ragadtuk meg az alkalmat és a szerszámokat,hogy Sipáknak és Csacsogónak a két egerészölyvnek, egy mini röpdét fejezzünk be.

A madarakért mindent..

elkövetek,hogy..


jól érezzék magukat
  Sipákot egy vihar borította ki a fészkéből  fióka korában,Csacsogó viszont régi motoros, már 10 éve a kórház lakója.
Solymász Tóth János elmondása szerint, Sipák egy különleges madár,pedig egy Egerészölyvről van szó.

Sipák.Vajon miről kapta a nevét....
Fotó:Harangozó Adina
Nem jellemző az ölyvekre ez a ragaszkodás és ez az intelligencia ,ami Sipáknak szinte természetes. Persze,hogy Jánosunkat teljesen megbabonázta.
 Minden étkezés előtt jöhet a "séta ". Náluk ez úgy működik, mintha valaki elviszi a kutyusát sétalni. Mi is velük tarthattunk.

Indul a "séta"
 Nem tudom ki élvezte jobban, Sipák vagy én...
Nagy repülések...

A szelek szárnyán
Fotó:Harangozó Adina
 Hihetetlen figurákkal élvezte a kis szabadságát,de füttyszóra mindig kézre érkezett.

A kis kezes
 A jutalomfalat sem maradhatott el.

A jutalomfalat megérdemelt elfogyasztása
 Séta után találkoztunk Cipóval, a sérült erdei fülesbagollyal.

Cipó a fülesbagoly
 A nagyröpdében rengeteg lábadozó madár tölti el napjait,közüllük sokan nem kelhetnek  már útra soha többé...

A nagy röpde

Köszönjük a Madárkórház csapatának a sok élményt és azt,hogy önzetlenségükkel,valamint a madarak iránti szeretetükkel és szakértelmükkel ,ilyen sok tollas betegnek tudtak segíteni. Sok kitartást  a további munkájukhoz és Kellemes Ünnepeket kívánunk a kórház összes lakójának.
2012-ben az év madara az egerészölyv lesz és ezt még Sipák nem is tudja....

2011. december 15., csütörtök

Környezetvédelem

 Bolygónk legnagyobb ellensége az ember. Nagyon rossz úton haladunk, ezért a fák környezeti hasznáról is kell beszélnünk. Itt ajánlom  Dr Radó Dezső írását, nagyon jól szemlélteti a megoldást,hogy  hogyan lehetne jobb környezetben élnünk. Sajnos a zöld beruházások közel sem érik el azt a szintet, amit végre kellene hajtani. Mindenhol csak a pusztítás nyomai láthatóak.

Oxigéntermelés, a szén-dioxid feldolgozása

A szén-dioxid és víz felhasználásával, fényenergia segítségével növényt gyarapító cukorvegyület és oxigén képződik. Éjszaka a folyamat fordított: oxigént fogyaszt és széndioxidot bocsájt ki. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg). A közfigyelem általában a fák oxigéntermelő képességére irányul. Ennél azonban nagyobb szerepet játszik a szén-dioxidot feldolgozó képesség. Közismert probléma az üvegházhatás, amely a szén-dioxid feldúsulását és emiatt a globális éghajlat változását okozza. A növényzet csökkenő CO2 feldolgozó kapacitása áll szemben az égési folyamatok rohamos CO2 növelő hatásával. (Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.)

 Forrás: Radó Dezső dr.

Szennyező anyagok lekötése
A légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes lekötni. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a szűrő levélfelület újra üzemképes. A kapacitás függ attól, hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Kutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt (egy 50 éves fa kapacitása 405 kg szennyezés kiszűrése 1 év alatt).

Levegőnk állapotát figyelembe véve, a legfontosabb hatásnak a szén-dioxid feldolgozását kell tekinteni. 1 hektár 70—80 éves erdő fennállása alatt 900 tonna szenet von ki a levegőből. Egyetlen fa életműködése alatt 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól. Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, vagyis több mint egy ember évi felhasználása. Egy autó évi oxigén-felhasználása 5000 kg, azaz ezt már 30 fa tudná pótolni.
Budapesten a fák és az autók sajátos helycseréjének vagyunk a tanúi. Miközben évente legalább 2000 fa pusztul el, addig évente ennek tízszeresével, azaz 15—20 000 darabbal nő az autók száma. A fiatal, asszimiláló felülettel alig rendelkező fák elültetése ellenére reménytelenül nő az olló, amelynek felső szárát az oxigént fogyasztó, szén-dioxidot termelő kapacitás, míg az alsó szárát az oxigént termelő, szén-dioxidot feldolgozó növényállomány alkotja
.
Csákvári erdő
Érdemes ezeken a tényeken elgondolkozni,amíg nem késő....

2011. december 9., péntek

Mókuska

 Volt egy vörös mókusunk az Erzsébet-ligetben, aki a hideg beköszöntével látogatta etetőinket. Egyik reggel  is oda igyekezett szegényke ...
 Szemtanúja volt egy jó barátunk aki leírta a rövid történetét.
Zsigmond Tünde írása:

MÓKUSKA

Színtelen, ködös reggelen vágtunk át a ligeten. A megkopaszodott fák összehúzták magukat az őszi hidegben. A munkába induló kertvárosiak fázósan burkolóztak kabátjukba.  Akkor láttuk meg őt. Úgy éreztük kisütött a nap. Bozontos farkával, hirtelen mozdulataival mosolyt csalt arcunkra. Mókuska cikkcakkban szaladt le a fáról, s táncot lejtett az avarban. Az életöröm tánca volt, öntudatlan, magával ragadó. Az előttem siető őszes úr egy pillanatra meg is állt mellette, mi pedig kutyámmal, s a mellettünk haladó diáklánnyal lenyűgözve bámultuk.  Aztán Mókuska hirtelen eltűnt a látókörömből. Még csak fékcsikorgást sem hallottam.  A fehér autót azonban már  láttam elsuhanni. Az őszes úr hátrafordult, valamit magyarázott, legyintett és sietett tovább.  Nem akarta látni a haláltusát. Mókuska, élete színterén, a liget színpadán véres torokkal járta el  utolsó, kegyetlen táncát. Aztán csendben kimúlt. Melengető sugara, ahogy jött, olyan hirtelen tűnt el a ligeti fák fölött.

Zs. T
Mókuska
Fotó: Harangozó Adina

Ezt a szomorú történetet talán nem is lehetett volna szebben megfogalmazni. Sajnos sokan nem figyelnek oda a környezetünkben élő állatokra.

2011. december 5., hétfő

Daruvonulás

 A darvak nagy számban voltak jelen Magyarországon az 1900-as évek elején. Ekkor még költöttek is nálunk. Hála az emberiségnek ezt is sikerült tönkretenni. Főként a vadászat miatt, de akad még egy két felelőtlen embertársunk napjainkban is. pl: Gyomaendrőd környékén 2005-ben több mint száz daru hullott el rágcsálók irtására szabálytalanul kihelyezett méreg felvétele következtében. Felelősség vonás nélkül lehet a mi kis hazánkban pusztítani a természetet,kínozni az állatokat.....
Szerencsére napjainkban a hozzánk látogató egyedszámuk meghaladja a százezres nagyságot.
 A darvak októberben érkeznek,  a tundrákon beköszöntő tél elől elvonulva. Sekély vizű lecsapolt halastavak a kedvelt gyülekező, illetve éjszakázó helyük.

Darvak a lecsapolt halastónál
Fotó:Harangozó Adina
 A  környékén lévő mezőgazdasági területek biztosítanak számukra táplálékot.Főként a pergési veszteségből kimaradó takarmány szemeket szedegetik össze.

Táplálkozás esőben
Fotó:Harangozó Adina
 A korszerű mezőgazdasági gépeknek köszönhetően ez is egyre kevesebb.
 Két helyen is volt szerencsénk hozzájuk az idén: Hortobágyon és Kardoskúton. Az első színhelyen Déri Balázs (Madárkórház)  volt segítségünkre a madarak éjszakázó helyének felkutatásában.
Ketten
Fotó:Harangozó Adina

Darvak érkezése
Fotó: Harangozó Adina

 Számunkra felejthetetlen élményt nyújtott a madarak hihetetlen sokasága és krúgatásuk hallgatása.
Pár héttel később Kardoskúton is szerencsével jártunk, a földön fekve álcaháló alól figyeltük őket több órán keresztül.
Felhők hátán
Fotó:Harangozó Adina

Oda-vissza
Fotó:Harangozó Adina

 Reméljük sokáig élvezhetjük ezt a természeti csodát, amit daru vendégeink nyújtottak számunkra.