2012. október 19., péntek

Tóth János solymász avagy a SUTTOGÓ végső búcsúztatója

A múlt hétvégén szomorú eseménynek lehettünk részesei, hiszen egy igen kedves solymász barátunk temetésére siettünk. Ő számunkra igen fontos, mert a madarak iránti szeretete, törődése, odafigyelése olyan nagyfokú volt, hogy nagyon sokat tudtunk Tőle tanulni.

Fotó: Harangozó Adina    
    Sipákkal
 Hihetetlen összhangban volt Jánosunk a tollas barátaink mindegyikével. Számára minden egyes madár egyformán számított, ezért is dolgozott élete utolsó éveiben a Hortobágyi Madárkórházban.

Bogyóval a Madárkórházban
 Májusban regisztrálták nála korunk igen elterjedt betegségét. Nagyon nagy fájdalmai voltak már egy évvel ezelőtt is, de Ő magával mit sem törődve csak a madaraknak szentelte összes energiáját, életét.
Szó szerint az ÉLETÉT mert már az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Megpróbáltuk Debrecenben a legjobb orvoshoz Őt bejuttatni, ezért külön köszönet Dr Dósa Ágnes barátnőnknek, ki ebben minden követ megmozgatott, de sajnos már hiába.
A végső búcsúztató Sülysápon a Sápi temetőben történt, ahol családja és sok-sok barátja elkísérte Őt utolsó útjára. Mélyen megható volt számunkra a több mint 30 ragadozó madár (ölyvek,sólymok,héják,karvalyok) méltó és alázatos jelenléte. Solymász barátai csendben és szomorúan tartották madaraikat míg a szertartás lezajlott. Földöntúli érzés volt ennyi szép vadászmadár, melyek mintha érezték volna mi is történt: ELMENT KÖZÜLÜK A SUTTOGÓ!!! Voltak fiatalok és idősebbek egyaránt, kik könnyes szemmel hallgatták Dr Déri János megható és tartalmas szónoklatát. A Madárkórházban is elesettnek és tanácstalannak érzik magukat Jani nélkül. Visszavárják madarai is gazdájukat, társukat : Cora a holló, Vili a vetési varjú, Sipák és Csipke az egerészölyvek és még sorolhatnánk őket. S persze Bogyó a réti sas, kinek szabadon engedésénél már nem tudott jelen lenni, de az égből Ő visszavezette a jó emberekhez, mert a szabadsága alatt mérgezést szenvedett. Talán az Ő feladata most  fent Madárvárosban van, ahol kedvére tevékenykedhet és végre megpihenhet.
Soha nem fejtünk el Jani, még találkozunk....

4 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen köszönöm nektek hogy ily módon is ápoljátok emlékét ,ez számomra nagyon sokat jelent.Sajnos én csak most tudtam elolvasni! Köszönöm szépen .MARGIT.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon sok emlék mai napig aktívan él bennem Janiról rengeteg boldog pillanat,NEM FELEJTÜNK!!

    VálaszTörlés