A Vetési varjú

A vetési varjú Magyarországon igen széles körben elterjedt. A múlt század végén a vetési varjak ellen indított hadjárat (a mai napig igen nagy számban tapasztalható mérgezések, a fészkek szándékos elpusztítása,illetve a madarak szándékos kilövése) a 90 évek eleje óta mint egy 90 %- al csökkentette egyedszámukat!! Ez a szám elképesztő. Erre is csak az ember képes.Az utóbbi években egyre több varjú menekül a városokba,ezzel a jelenséggel sokan találkozhattak már.Drasztikus állománycsökkenése miatt a vetési varjú 2001 óta védett, azonban zajos, piszkos városi telepeik, mezőgazdasági vetőmagfogyasztásuk miatt sokan még mindig közellenségnek tartják őket.Fákkal, ligetekkel tarkított sík, mezőgazdasági- és gyepterületeken él. Az utóbbi 25 évben egyre gyakrabban fészkel településeken.
Elsősorban talajlakó férgekkel, rovarokkal, kisebb gerinces állatokkal táplálkozik. Étrendjét az év egyes időszakaiban magok és gyümölcsök egészítik ki, de nem veti meg a hulladékokat sem.Jómagam már több éve etetem őket állandó helyen,persze csak télen mikor minden élőlény a túlélésért küzd.Mindenféle konyhai hulladékot és a száraz kenyeret is szívesen fogyasztanak.

Nagy falattal

A 25 000 költő párra tehető hazai állomány állandó (ez a szám 1980-ban még 254 ezer pár volt!!), télire azonban a tőlünk keletre eső sztyeppterületek varjai is a Kárpát-medencébe érkeznek. Ilyenkor a varjak létszáma a keleti vendégek miatt tízszeresére nő! A fagyok beálltával a mezőgazdasági területekről előszeretettel húzódnak be a településekre.

Csoportosan

"A legidősebb ismert korú európai madár 22 éves és 11 hónapos volt. A hazánkban megkerült vetési varjak közül a legidősebb madarat 1960. május 28-án fiókaként jelölték az oroszországi Kalinyin megyében,és 13 év 5 hónap múlva a jelölés helyétől 1583 km-re került meg elpusztulva Tiszalökön."/forrás: Magyar Madárvonulási Atlasz/.

A merengő vetési varjú
Fotók:Harangozó Adina

2009-ben a vetési varjú és a vörös vércse nyerte el az év madara címet.Ez nem véletlen, ugyan is a vörös vércse függ a varjaktól.Különlegessége, hogy saját fészket nem épít, elsősorban vetési varjak fészkeit foglalja el és ragadozó madaraink közül egyedüliként telepesen költő faj.Varjútelepek híján a vércséknek be kell érniük a szarkák egymástól távoli, elszórtan épített fészkeivel. Magányosan viszont nem képesek hatékonyan szaporodni, mert így nem működik a csoportos táplálékkeresés és a ragadozók elleni közös védekezés sem. Ez az egyik oka annak, hogy a kék vércsék száma 50%-kal csökkent az elmúlt 15 évben!!!!
Ezt a problémát is csak közös összefogással tudjuk megállítani.