2013. március 31., vasárnap

Húsvétra sok szeretettel

             
                                              Tavaszváró Húsvét

                                           Holle anyó megtréfált,
                                           mert Húsvétkor nagy hó várt.
                                           Nem gondolta senki sem
                                           még a vörösbögyi sem.
                                           Széncinege, citromsármány
                                           lesz tojásom saját gyártmány.
                                           Összegyűlt az erdő népe,
                                           hogy lelhetnek segítségre.
                                           A macskabagoly megmondta,
                                           a szarka meg felírta,
                                           tojást kell itt festeni,
                                           kicsi mázzal bekenni.
                                           Mindenkinek örömére
                                           napocskával szövetkezve
                                           meg is jön a kikelet,
                                           kétszáz tojást cipelek.
                                           Így kívánunk mindenkinek
                                           Kellemes Húsvéti Ünnepet!

                                                  Szerzők: Adina és Karesz




2013. március 28., csütörtök

4. nap a hó fogságában, avagy munkában a XVI. kerületi madárvédők

 Megkerestek minket, hogy Budapest XVI. kerületében a Naplás tónál egy legyengült, gubbasztó egerészölyv van a szántásban. Ez volt a harmadik hívás a XVI. kerületből, volt aki énekes rigó miatt, volt aki  vörösbegy ügyében keresett.
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás  a Szilas-patak partján,  a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.

Egerészölyv a fa tetején
 Szerencsére az állapota jobb volt mint amire számítottunk, így a szántáson elhelyeztünk 4 nagyobb csirke farhátat és csirkemell nyesedéket. Biztosan rá fog találni, mivel a közelben építik fészküket. Holnap szintén ki fogunk menni  hozzájuk.
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.

Hirtelen konyha a Szilas partján :)

Kutyakonzerv,alma, magvak

 Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.

Énekes rigók

Vörösbegy csirkemell darabokat csipegetve
 A patak rengeteg madarat vonz, ezért is választottuk ki a meredek partrészeket. A hóréteg is vékonyabb, illetve az eltakarított részeken ez a minimális napsütés is elolvasztotta a havat. Így nagyon sok tollas barátunkon segítettünk a kritikus napokon. Továbbra is folytatjuk az etetést és nagyon várjuk az idő enyhülését.
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.

B odú hósipkával :)
Megfigyelhettünk egy felettünk áthaladó bíbic csapatot,amit szerencsére Adinának sikerült megörökítenie. Ők csak átvonulóban voltak a kerületünkben.

Bíbic csapat a Szilas-pataknál
A csilcsalpfüzikék is megérkeztek, akik szorgosan keresgélnek a patak partján.

Keresgélő csilcsalpfüzike
Csilcsalpfüzike
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly



2013. március 13., szerda

Urbanizálódó madarainkról

Az élőhelycsökkenés madaraink megfogyatkozásának a legfőbb oka. Ahol az ember megjelenik és fejlesztésbe fog, házakat, gyárakat épít, földet művel, a füves pusztákat szántókká alakítja, az erdőket a fáért írtja, ott rengeteg élőhely kerül felszámolásra. Egy biztos, drámai ütemben változtatjuk a föld természetes arculatát. Ezért nagyon fontos lenne az élőhelyek megőrzése. Számos lehetőség van amivel a pusztítást még helyre lehetne hozni, de sajnos nagyon sok dolog helyrehozhatatlan.
Minden élőlény próbál alkalmazkodni a megváltozott életteréhez. Napjainkban a csóka, veréb, fekete rigó, balkáni gerle fészket raknak magas falak réseiben, parkokban, házak különböző zugaiban, balkon ládákban, de van tudomásunk kerítéscsőben vagy postaládában fészkelő cinegéről és elektromos szekrényben költő házi rozsdafarkúról is.

Ebben a csőben rendszeresen költenek a széncinegék
 Ezeket a helyeket kényszerből foglalják el, de megfelelő védettségben és biztonságban megszokják az ember közelségét.  A ragadozó madarak is keresik a családalapításra alkalmas helyet. Például Budapest XVI. kerületében lévő Erzsébet-ligetben rendszeresen visszatérő vörös vércse pár neveli fiókáit egy magas épület hozzáférhetetlen részén.

Vörös vércse fiókák tekingetnek

Tavaly szintén ebben a ligetben nevelkedő erdei fülesbagoly fiókák arról tanúskodnak,hogy a városba is behúzódnak ezek a félénkebb madarak.

Erdei fülesbagoly fióka
 A városi madarak a fényszennyezésnek köszönhetően előbb elkezdik a fészekrakást mint vidéki társaik, viszont kevesebb fiókát nevelnek. Tapasztalataink alapján ez a táplálékhiánynak is köszönhető. Több városi odúnkban már költésre alkalmas fészekre bukkantunk, megfelelően kialakított fészekcsészével, míg vidéken társaik még csak az alapokat hordták be a madárlakokba.

A városi odúban lévő fészek
Az alábbi képen egy vidéki odúban lévő kezdetlegesebb széncinege fészket láthatunk, fűszálak és gyökerek alkotta alapra teszik majd a mohát és az állati szőröket.

Fészek alap
 Nagy segítség ha megfelelő fészekanyagot helyezünk ki számukra. Mi kutyaszőrrel szoktunk kedveskedni nekik, amit cserjék, bokrok ágvilláiba teszünk.

Kihelyezett kutyaszőr
Amit előszeretettel hordanak be az odúba, ez a röpnyílásnál látható.

Odúfoglalásról árulkodó jel
 Ha van lehetőségünk akkor legalább egy odúval segítsük kertünkben tollas barátainkat és ne feledkezünk meg a téli madáretetésről és az egész éves itatásról sem.

Szürke légykapó család
 Ezt a C-típusú odút falra, eresz alá szerelve előszeretettel foglalják el a légykapók és a rozsdafarkúak is.

2013. március 6., szerda

A leggyakoribb cinege fajunk a széncinege

 Ezeknek a kismadaraknak a hasznosságát hosszan sorolhatnánk, mert a fák törzsét, leveleit, rügyeit egyaránt tisztogatják. Napjainkban a rengeteg permetezőszer használata jelentősen csökkentette a táplálékforrásukat, viszont az ő munkájukat pótolni semmilyen szerrel vagy eljárással nem lehet. Méltán hívhatnánk őket a fák biológiai védelmezőjének is. A fák rovarvilágának egyik legeredményesebb pusztítói. Lepkehernyók, lepkepeték, pókok, különféle rovarok alkotják éves táplálékuk nagy részét. A téli hónapokban a madáretetőkbe kihelyezett magvak mellett is szívesen fogyasztják a kérgek között megbújt rovarpetéket.

Lárvákat keresgélve
  A fákat megtisztítják a hernyófészkektől, erdőkben, kertekben, vagy a gyümölcsösökben is. Emberi szemmel láthatatlan lárvákat, petéket gyűjtögetik. A téli madáretetéssel és a megfelelő B-típusú fészekodúkkal  környezetünk közvetlen  közelében is megfigyelhetjük őket.

A B-odúból leskelődik a cinege
  Az odúkkal nem csak a költésükben nyújtunk segítséget, hanem téli menedéket is biztosítunk számukra. A madárlakok éjszakázóhelyként is szolgálnak, és a rendszeresen töltött madáretetők biztonsága miatt helyben maradnak és áttelelnek. A széncinege leggyakoribb cinege fajunk,  mindenütt felbukkan ahol fa vagy bokor található. Tavasszal mindig epekedve várjuk a nyitnikék dallamát.
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.

Széncinege tojások
  Két hét kotlás után kelnek ki a fiókák, akik 15-23 nap alatt hagyják el a fészket.

Csupasz fiókák

16 napos fiókák
  A cinege pár egy napon több százszor eteti meg fiókáit.

Kirepülés után

Nagyon éhes vagyok
 A szülők nem hagyják magukra fiókáikat,etetik,terelgetik és tanítgatják őket a nagybetűs ÉLETRE :)
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly

2013. február 26., kedd

A Cinkotai-erdőben lévő odútelepünk

Számos hazánkban előforduló madárfaj odúlakó, nagy részük elfogadja és használja is a mesterséges fészekodúkat,a cinegéktől a verebeken keresztül az örvös légykapón át a macskabagolyig, vagy a vörös vércséig. Kivétel nélkül mindegyik faj megtelepíthető. A lényeg, hogy hová is helyezzük ki az odúkat. Gyakorlatilag mesterséges odútelepet bárhol létrehozhatunk ahol fák csoportja található,erdőkben, parkokban, kertekben, gyümölcsösökben, ligetekben vagy erdővédő sávok mentén.
A Naplás tó közelében fekvő Cinkotai-erdőben létrehozott odútelepünk főleg tölgyesből álló erdőrészen lett létrehozva. Az odúk összetétele: 5 db A-típusú odú, 25 db B-odú, 2 db fakuszodú, 2 db D-odú. Itt lehetőséget láttunk a cinege félék, az örvös légykapó, a csúszka és a fakusz megtelepítésére, illetve az erdő nyitottabb részén a nyaktekercs foglalását is vártuk.
A hétvégi ellenőrzésünk során terveink beigazolódtak, a cinege félék mellett a csúszka és az örvös légykapó is költőhelyre lelt a madárlakokban.
A csúszka  apró kéregdarabokból és levelekből építi fészkét. Ő fészekcsészét nem készít. A költés után a madarak éjszakázásra használták az odút.

Csúszka fészek
 Az alábbi fészket cinege kezdte el, majd egy örvös légykapó elbirtokolta tőle. A fészek eltávolításánál láttuk a jellegzetesen fűszál alapon mohából és állati szőrrel bélelt cinege fészket alul, amit a légykapó folytatott fűszálakból és levelekből, melynek közepén fészekcsészét alakított ki. A legnagyobb bizonyíték viszont a kicsiny kékeszöld tojáshéj darab volt számunkra.

Ez az odú kelendő volt
 16 odút a cinegék vettek birtokba (széncinege,kékcinege), volt 4 csúszka foglalás, 2 odúban pedig légykapó fészket találtunk.
 Korábban itt már felmértük az odúk állapotát és szomorúan tapasztaltuk, hogy a fakopáncsok nagy részüket megrongálták.

A megrongált odú
Így már csereodúkkal és előre legyártott röpnyílásvédő fémlapokkal érkeztünk a helyszínre.

Fémlapos csereodúk
  A fakopáncs jól megnagyobbította a bejáratot. Reméljük az előlap kellő védelmet fog nyújtani.

Látható a megnagyobbított röpnyílás
 A 11 db B odú még kevés is lett. Az ép madárházakra fémlapot és kiülőfát is szereltünk. Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, végig esőben javítottuk a tollasok otthonait.

Az ép odúkra fémelőlapot szereltünk
Adina a kiülőfákért volt felelős :)
 Említésre méltó, hogy az erdészet ritkítást végzett a területen, de azoknak a fáknak amelyeken odú volt nem esett bántódásuk. Természetesen szokásos etető körutunkat is végigjártuk pénteken a nagy hóesésben.

Faggyúgolyó fürt

Népes cinege csapat

 Feltöltöttük az önetetőket és kihelyeztük a faggyúgolyókat is.

2013. február 17., vasárnap

Odúgyártással és kihelyezésükkel kapcsolatos tanácsaim

Madaraink egy része odúlakó. Mivel természetes költőhelyük megfogyatkozott mesterséges fészekodúkkal tudjuk segíteni őket, amik különböző méretűek és típusúak lehetnek.
 A odú: kisméretű cinege fajokat telepíthetünk meg : kékcinege, barátcinege, fenyvescinege
 Az odú alapterülete minimum 10X10 cm-es legyen, röpnyílása min: 28 mm átmérőjű,kihelyezési magassága 1,5-4m-ig

A-odú, a fa törzse biztosítja a stabilitást
 B odú:  a leggyakrabban használt odútípus, megtelepítendő fajok: széncinege,csúszka,mezei és házi veréb, örvös légykapó, nyaktekercs.

Széncinege az odúnál


Mezei veréb fiókáját eteti

 Az odú alapterülete min: 12X12 cm -es legyen, röpnyílása min: 33-35mm átmérőjű kihelyezési magassága 1,5-8m-ig.
Az alapterület ennél kisebb ne legyen. A képen jól látható, hogy egy 9 fiókából álló fészekalj kényelmesen elfér ebben az odúban.

Széncinege fiókák
 Itt szeretném megjegyezni, hogy az örvös légykapó és a nyaktekercs számára nagyobb alapterületű és nagyobb röpnyílású odúkat készítek ( 13X13 alapterület röpnyílás 35-38mm átmérőjű). Ezeket a madárlakokat főleg tölgyesekben, ligetes erdőkben, gyümölcsösökben alkalmazom.
C odú: nyitott odú, üregekben,repedésekben,nyílásokban költő madarak számára, kedveli a szürke légykapó,kerti és házi rozsdafarkú,barázdabillegető, várhatjuk benne a vörösbegy megtelepedését is.
Az odú alapterülete 10X10 cm vagy 12X12 cm, kihelyezési magassága 2-8m-ig.
        
Falra szerelt C odúban szürke légykapó fiókák
 Személyes tapasztalat: falra szerelve,(házra garázsra,kamrára) az eresz alá rögzítve tegyük ki.
D odú: hasonlít a B odúra de méretei nagyobbak, megtelepítendő fajok: seregély,búbos banka,szalakóta, 15X15cm-es alapterület 60 mm röpnyílás, itt a legnagyobb arányban a seregélyek veszik birtokba az odúkat. Fiókáját nagy részben rovarokkal,pókokkal,gilisztával eteti.

Seregély család
 A 20X20 cm-es alapterület 70-80mm röpnyílás búbos banka, szalakóta.kuvik számára megfelelő. A kihelyezési magassága 3-8m. 
Fakuszodú: Ez az odú kifejezetten a fakuszfajok számára készül. A bejárati rés 2-3 cm széles és 5-6 cm magas. Fontos,hogy a fatörzsére erősített odúk nyílásai közvetlenül a fa kérge mellett legyenek.
A kihelyezési  magassága 1 - 1,5 m között változik. Főleg tölgyesekben és ártér melletti erdőkben számíthatunk eredményre.

Fakusz odú a Naplás-tónál
 Veréblakótelep: a verebek előszeretettel költenek csoportosan, ezért számukra egymáshoz közel több B odút is kihelyezhetünk,vagy készíthetünk nekik veréblakótelepet.
A képen látható veréblakótelep egy tucatnyi családnak biztosít költőhelyet.

A szarvasi veréblakótelep
 Kiskertekben a leggyakrabban használt a B-típusú madárlak, amit a legnagyobb arányban a széncinegék és a verebek vesznek birtokba. Az odúk alkalmazása viszonylag gyorsan hoz eredményt ha egy-két dolgot figyelembe veszünk. Egyik évről a másikra számunkra kedves madárkákat telepíthetünk meg környezetünkben.
 Tapasztalataink alapján az odútelepeink közelében működtetett etetők növelik az odúfoglalási arányt.
Bár szeretném megjegyezni,hogy az odúkat ne az etetők közvetlen közelébe helyezzük, valamint az odúkba ne rakjunk semmilyen fészekanyagot mert azt a tollasok maguk építik.
A kihelyezett fészekodúk röpnyílása mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen álljanak, a legjobb ha Dél vagy Dél-Kelet felé néznek. Ha ezeket nem tudjuk betartani, akkor az a legfontosabb, hogy ne Északi irányba nézzenek a röpnyílások. Az odúk lehetőleg ne billenjenek  hátra illetve oldalra, mert beverhet az eső.

Biztos támasztékot nyújt a fa törzse

Kihelyezés közben
 A röpnyílást  megcsiszolom, mert a madarak több százszor mennek ki-be egy nap alatt, jobb ha nincs olyan szálka vagy durva rész ami károsítaná a tollazatukat, a fiókáknak is jobb a kirepülésnél. Jobban szeretem a gyalulatlan fadeszkából készült odúkat, de a tapasztalat az, hogy a madarak is kedvelik. Amit még itt tudok tanácsolni, ha gyalult deszkával dolgozunk akkor a röpnyílás alá véssünk be egy rovátkát kívülre és belülre egyaránt. Ez megkönnyíti a ki-be járását a madárnak, könnyebben megkapaszkodik rajta. Az időjárás elleni védelem miatt mindenképp kezeljük le az odúkat falazúrral vagy lenolajjal. A tetejére pedig ha még kátránypapírt vagy zsindelyt teszünk akkor jóval hosszabb ideig áll a madárkák rendelkezésére.
 Mivel az odúk takarítása elengedhetetlen művelet a tél és a költési szezon végén, ezért könnyen nyithatóvá tehetjük, ha a tetőt az odútesthez egy vagy két zsanérral rögzítjük.

A tető rögzítése az odútesthez zsanérral
 A tetőt biztonságos zárását, két kisméretű facsavarral oldom meg. Az egyiket az odútestbe csavarom a másikat a tető oldalába, amit egy drótdarabbal fogok össze. Ez az alábbi képen jól látható. Így sem a szél, sem a macska vagy a nyest nem tudja felnyitni a madárlak tetejét.

A tető rögzítése a képen jól látható
 A felfüggesztéshez horganyzott drótot használok,amit az odú oldalába fúrt facsavaron rögzítek,ez az odú oldalának közepébe fúródik, a tetejétől kb 10-15 cm-re. Jól rátekerem a tartó csavarokra a drótot mindkét oldalán. Az egyik oldalon hosszabbra hagyom. Ez kb 35mm hosszú facsavar, kicsit erősebb, mert a nagyon vastag megrepesztheti a deszkát.

Itt az odú oldalába fúrt tartó csavar jól látszik
   Általában olyan ágat keresek,ahol az odú hátulját a fa törzsének tudom támasztani, így kizárom az előre illetve a hátra billenést (ami nagyon veszélyes a fiókáknak). Én az egyik oldalrögzítést kioldom és átteszem a drótot a kiszemelt ágon,majd visszatekerem az oldalcsavarra.Így nehezebb is lelopni,mint az akasztott odúkat.
Házilag ami szükséges az odúkészítéshez
-2,5 cm vastag deszkalap min. 15cm széles
-szegek, facsavarok
-fűrész,
- kézi fúró és a hozzá tartozó lyukvágó készlet
-zsanér
-horganyzott drót
Az odúk méretezésével kapcsolatban javasolnék egy összefoglaló táblázatot a Jómadarak című blogról:
https://sites.google.com/site/madarvedelem/barkacs/madarodu-keszitese/oduk-meretezese

Lyukfúró készlet

 Én a felsorolt odúkon kívül gyártottam bagolyodúkat,vércseköltőládákat és denevérodúkat is.

Ebbe a bagolyodúba a két és fél éves gyerekek is majdnem elférnek
Vércse költőláda
Behálózott denevérodú
Számomra az a legnagyobb öröm, ha ezeket a kihelyezett lakokat a tollas barátaink és a kis bőregerek minél nagyobb számban elfoglalják. Ne keseredjünk el ha csak éjszakázásra és nem költésre használják az odúinkat, mert ezzel is segítjük őket.