2013. március 31., vasárnap
Húsvétra sok szeretettel
Tavaszváró Húsvét
Holle anyó megtréfált,
mert Húsvétkor nagy hó várt.
Nem gondolta senki sem
még a vörösbögyi sem.
Széncinege, citromsármány
lesz tojásom saját gyártmány.
Összegyűlt az erdő népe,
hogy lelhetnek segítségre.
A macskabagoly megmondta,
a szarka meg felírta,
tojást kell itt festeni,
kicsi mázzal bekenni.
Mindenkinek örömére
napocskával szövetkezve
meg is jön a kikelet,
kétszáz tojást cipelek.
Így kívánunk mindenkinek
Kellemes Húsvéti Ünnepet!
Szerzők: Adina és Karesz
2013. március 28., csütörtök
4. nap a hó fogságában, avagy munkában a XVI. kerületi madárvédők
Megkerestek minket, hogy Budapest XVI. kerületében a Naplás tónál egy legyengült, gubbasztó egerészölyv van a szántásban. Ez volt a harmadik hívás a XVI. kerületből, volt aki énekes rigó miatt, volt aki vörösbegy ügyében keresett.
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás a Szilas-patak partján, a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.
Szerencsére az állapota jobb volt mint amire számítottunk, így a szántáson elhelyeztünk 4 nagyobb csirke farhátat és csirkemell nyesedéket. Biztosan rá fog találni, mivel a közelben építik fészküket. Holnap szintén ki fogunk menni hozzájuk.
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.
Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.
A patak rengeteg madarat vonz, ezért is választottuk ki a meredek partrészeket. A hóréteg is vékonyabb, illetve az eltakarított részeken ez a minimális napsütés is elolvasztotta a havat. Így nagyon sok tollas barátunkon segítettünk a kritikus napokon. Továbbra is folytatjuk az etetést és nagyon várjuk az idő enyhülését.
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.
Megfigyelhettünk egy felettünk áthaladó bíbic csapatot,amit szerencsére Adinának sikerült megörökítenie. Ők csak átvonulóban voltak a kerületünkben.
A csilcsalpfüzikék is megérkeztek, akik szorgosan keresgélnek a patak partján.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás a Szilas-patak partján, a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.
![]() |
| Egerészölyv a fa tetején |
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.
| Hirtelen konyha a Szilas partján :) |
| Kutyakonzerv,alma, magvak |
Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.
| Énekes rigók |
![]() |
| Vörösbegy csirkemell darabokat csipegetve |
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.
| B odú hósipkával :) |
![]() |
| Bíbic csapat a Szilas-pataknál |
![]() |
| Keresgélő csilcsalpfüzike |
![]() |
| Csilcsalpfüzike |
2013. március 13., szerda
Urbanizálódó madarainkról
Minden élőlény próbál alkalmazkodni a megváltozott életteréhez. Napjainkban a csóka, veréb, fekete rigó, balkáni gerle fészket raknak magas falak réseiben, parkokban, házak különböző zugaiban, balkon ládákban, de van tudomásunk kerítéscsőben vagy postaládában fészkelő cinegéről és elektromos szekrényben költő házi rozsdafarkúról is.
![]() |
| Ebben a csőben rendszeresen költenek a széncinegék |
![]() |
| Vörös vércse fiókák tekingetnek |
Tavaly szintén ebben a ligetben nevelkedő erdei fülesbagoly fiókák arról tanúskodnak,hogy a városba is behúzódnak ezek a félénkebb madarak.
![]() |
| Erdei fülesbagoly fióka |
![]() | |
| A városi odúban lévő fészek |
![]() |
| Fészek alap |
![]() |
| Kihelyezett kutyaszőr |
![]() |
| Odúfoglalásról árulkodó jel |
![]() |
| Szürke légykapó család |
2013. március 6., szerda
A leggyakoribb cinege fajunk a széncinege
Ezeknek a kismadaraknak a hasznosságát hosszan sorolhatnánk, mert a fák törzsét, leveleit, rügyeit egyaránt tisztogatják. Napjainkban a rengeteg permetezőszer használata jelentősen csökkentette a táplálékforrásukat, viszont az ő munkájukat pótolni semmilyen szerrel vagy eljárással nem lehet. Méltán hívhatnánk őket a fák biológiai védelmezőjének is. A fák rovarvilágának egyik legeredményesebb pusztítói. Lepkehernyók, lepkepeték, pókok, különféle rovarok alkotják éves táplálékuk nagy részét. A téli hónapokban a madáretetőkbe kihelyezett magvak mellett is szívesen fogyasztják a kérgek között megbújt rovarpetéket.
A fákat megtisztítják a hernyófészkektől, erdőkben, kertekben, vagy a gyümölcsösökben is. Emberi szemmel láthatatlan lárvákat, petéket gyűjtögetik. A téli madáretetéssel és a megfelelő B-típusú fészekodúkkal környezetünk közvetlen közelében is megfigyelhetjük őket.
Az odúkkal nem csak a költésükben nyújtunk segítséget, hanem téli menedéket is biztosítunk számukra. A madárlakok éjszakázóhelyként is szolgálnak, és a rendszeresen töltött madáretetők biztonsága miatt helyben maradnak és áttelelnek. A széncinege leggyakoribb cinege fajunk, mindenütt felbukkan ahol fa vagy bokor található. Tavasszal mindig epekedve várjuk a nyitnikék dallamát.
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.
Két hét kotlás után kelnek ki a fiókák, akik 15-23 nap alatt hagyják el a fészket.
A cinege pár egy napon több százszor eteti meg fiókáit.
A szülők nem hagyják magukra fiókáikat,etetik,terelgetik és tanítgatják őket a nagybetűs ÉLETRE :)
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
![]() |
| Lárvákat keresgélve |
![]() |
| A B-odúból leskelődik a cinege |
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.
![]() |
| Széncinege tojások |
![]() |
| Csupasz fiókák |
![]() |
| 16 napos fiókák |
![]() |
| Kirepülés után |
![]() |
| Nagyon éhes vagyok |
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
2013. február 26., kedd
A Cinkotai-erdőben lévő odútelepünk
A Naplás tó közelében fekvő Cinkotai-erdőben létrehozott odútelepünk főleg tölgyesből álló erdőrészen lett létrehozva. Az odúk összetétele: 5 db A-típusú odú, 25 db B-odú, 2 db fakuszodú, 2 db D-odú. Itt lehetőséget láttunk a cinege félék, az örvös légykapó, a csúszka és a fakusz megtelepítésére, illetve az erdő nyitottabb részén a nyaktekercs foglalását is vártuk.
A hétvégi ellenőrzésünk során terveink beigazolódtak, a cinege félék mellett a csúszka és az örvös légykapó is költőhelyre lelt a madárlakokban.
A csúszka apró kéregdarabokból és levelekből építi fészkét. Ő fészekcsészét nem készít. A költés után a madarak éjszakázásra használták az odút.
| Csúszka fészek |
| Ez az odú kelendő volt |
Korábban itt már felmértük az odúk állapotát és szomorúan tapasztaltuk, hogy a fakopáncsok nagy részüket megrongálták.
| A megrongált odú |
| Fémlapos csereodúk |
| Látható a megnagyobbított röpnyílás |
| Az ép odúkra fémelőlapot szereltünk |
| Adina a kiülőfákért volt felelős :) |
![]() |
| Faggyúgolyó fürt |
![]() |
| Népes cinege csapat |
Feltöltöttük az önetetőket és kihelyeztük a faggyúgolyókat is.
2013. február 17., vasárnap
Odúgyártással és kihelyezésükkel kapcsolatos tanácsaim
Madaraink egy része odúlakó. Mivel természetes költőhelyük megfogyatkozott mesterséges fészekodúkkal tudjuk segíteni őket, amik különböző méretűek és típusúak lehetnek.
A odú: kisméretű cinege fajokat telepíthetünk meg : kékcinege, barátcinege, fenyvescinege
Az odú alapterülete minimum 10X10 cm-es legyen, röpnyílása min: 28 mm átmérőjű,kihelyezési magassága 1,5-4m-ig
B odú: a leggyakrabban használt odútípus, megtelepítendő fajok: széncinege,csúszka,mezei és házi veréb, örvös légykapó, nyaktekercs.
Az odú alapterülete min: 12X12 cm -es legyen, röpnyílása min: 33-35mm átmérőjű kihelyezési magassága 1,5-8m-ig.
Az alapterület ennél kisebb ne legyen. A képen jól látható, hogy egy 9 fiókából álló fészekalj kényelmesen elfér ebben az odúban.
Itt szeretném megjegyezni, hogy az örvös légykapó és a nyaktekercs számára nagyobb alapterületű és nagyobb röpnyílású odúkat készítek ( 13X13 alapterület röpnyílás 35-38mm átmérőjű). Ezeket a madárlakokat főleg tölgyesekben, ligetes erdőkben, gyümölcsösökben alkalmazom.
C odú: nyitott odú, üregekben,repedésekben,nyílásokban költő madarak számára, kedveli a szürke légykapó,kerti és házi rozsdafarkú,barázdabillegető, várhatjuk benne a vörösbegy megtelepedését is.
Az odú alapterülete 10X10 cm vagy 12X12 cm, kihelyezési magassága 2-8m-ig.
Személyes tapasztalat: falra szerelve,(házra garázsra,kamrára) az eresz alá rögzítve tegyük ki.
D odú: hasonlít a B odúra de méretei nagyobbak, megtelepítendő fajok: seregély,búbos banka,szalakóta, 15X15cm-es alapterület 60 mm röpnyílás, itt a legnagyobb arányban a seregélyek veszik birtokba az odúkat. Fiókáját nagy részben rovarokkal,pókokkal,gilisztával eteti.
A 20X20 cm-es alapterület 70-80mm röpnyílás búbos banka, szalakóta.kuvik számára megfelelő. A kihelyezési magassága 3-8m.
Fakuszodú: Ez az odú kifejezetten a fakuszfajok számára készül. A bejárati rés 2-3 cm széles és 5-6 cm magas. Fontos,hogy a fatörzsére erősített odúk nyílásai közvetlenül a fa kérge mellett legyenek.
A kihelyezési magassága 1 - 1,5 m között változik. Főleg tölgyesekben és ártér melletti erdőkben számíthatunk eredményre.
Veréblakótelep: a verebek előszeretettel költenek csoportosan, ezért számukra egymáshoz közel több B odút is kihelyezhetünk,vagy készíthetünk nekik veréblakótelepet.
A képen látható veréblakótelep egy tucatnyi családnak biztosít költőhelyet.
Kiskertekben a leggyakrabban használt a B-típusú madárlak, amit a legnagyobb arányban a széncinegék és a verebek vesznek birtokba. Az odúk alkalmazása viszonylag gyorsan hoz eredményt ha egy-két dolgot figyelembe veszünk. Egyik évről a másikra számunkra kedves madárkákat telepíthetünk meg környezetünkben.
Tapasztalataink alapján az odútelepeink közelében működtetett etetők növelik az odúfoglalási arányt.
Bár szeretném megjegyezni,hogy az odúkat ne az etetők közvetlen közelébe helyezzük, valamint az odúkba ne rakjunk semmilyen fészekanyagot mert azt a tollasok maguk építik.
A kihelyezett fészekodúk röpnyílása mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen álljanak, a legjobb ha Dél vagy Dél-Kelet felé néznek. Ha ezeket nem tudjuk betartani, akkor az a legfontosabb, hogy ne Északi irányba nézzenek a röpnyílások. Az odúk lehetőleg ne billenjenek hátra illetve oldalra, mert beverhet az eső.
A röpnyílást megcsiszolom, mert a madarak több
százszor mennek ki-be egy nap alatt, jobb ha nincs olyan szálka
vagy durva rész ami károsítaná a tollazatukat, a fiókáknak is jobb a
kirepülésnél. Jobban szeretem a gyalulatlan fadeszkából készült
odúkat, de a tapasztalat az, hogy a madarak is kedvelik. Amit még itt
tudok tanácsolni, ha gyalult deszkával dolgozunk akkor a röpnyílás alá
véssünk be egy rovátkát kívülre és belülre egyaránt. Ez megkönnyíti a
ki-be járását a madárnak, könnyebben megkapaszkodik rajta. Az időjárás elleni védelem miatt mindenképp kezeljük le az odúkat falazúrral vagy lenolajjal. A tetejére pedig ha még kátránypapírt vagy zsindelyt teszünk akkor jóval hosszabb ideig áll a madárkák rendelkezésére.
Mivel az odúk takarítása elengedhetetlen művelet a tél és a költési szezon végén, ezért könnyen nyithatóvá tehetjük, ha a tetőt az odútesthez egy vagy két zsanérral rögzítjük.
A tetőt biztonságos zárását, két kisméretű facsavarral oldom meg. Az egyiket az odútestbe csavarom a másikat a tető oldalába, amit egy drótdarabbal fogok össze. Ez az alábbi képen jól látható. Így sem a szél, sem a macska vagy a nyest nem tudja felnyitni a madárlak tetejét.
A felfüggesztéshez horganyzott drótot használok,amit az odú oldalába
fúrt facsavaron rögzítek,ez az odú oldalának közepébe fúródik, a
tetejétől kb 10-15 cm-re. Jól rátekerem a tartó csavarokra a drótot mindkét oldalán. Az egyik
oldalon hosszabbra hagyom. Ez kb 35mm hosszú facsavar, kicsit erősebb, mert a nagyon vastag megrepesztheti a deszkát.
Általában olyan ágat
keresek,ahol az odú hátulját a fa törzsének tudom támasztani, így kizárom
az előre illetve a hátra billenést (ami nagyon veszélyes a fiókáknak).
Én az egyik oldalrögzítést kioldom és átteszem a drótot a kiszemelt
ágon,majd visszatekerem az oldalcsavarra.Így nehezebb is lelopni,mint az
akasztott odúkat.
Házilag ami szükséges az odúkészítéshez
-2,5 cm vastag deszkalap min. 15cm széles
-szegek, facsavarok
-fűrész,
- kézi fúró és a hozzá tartozó lyukvágó készlet
-zsanér
-horganyzott drót
Az odúk méretezésével kapcsolatban javasolnék egy összefoglaló táblázatot a Jómadarak című blogról:
https://sites.google.com/site/madarvedelem/barkacs/madarodu-keszitese/oduk-meretezese
Én a felsorolt odúkon kívül gyártottam bagolyodúkat,vércseköltőládákat és denevérodúkat is.
Számomra az a legnagyobb öröm, ha ezeket a kihelyezett lakokat a tollas barátaink és a kis bőregerek minél nagyobb számban elfoglalják. Ne keseredjünk el ha csak éjszakázásra és nem költésre használják az odúinkat, mert ezzel is segítjük őket.
A odú: kisméretű cinege fajokat telepíthetünk meg : kékcinege, barátcinege, fenyvescinege
Az odú alapterülete minimum 10X10 cm-es legyen, röpnyílása min: 28 mm átmérőjű,kihelyezési magassága 1,5-4m-ig
| A-odú, a fa törzse biztosítja a stabilitást |
![]() | |||
| Széncinege az odúnál |
![]() |
| Mezei veréb fiókáját eteti |
Az odú alapterülete min: 12X12 cm -es legyen, röpnyílása min: 33-35mm átmérőjű kihelyezési magassága 1,5-8m-ig.
Az alapterület ennél kisebb ne legyen. A képen jól látható, hogy egy 9 fiókából álló fészekalj kényelmesen elfér ebben az odúban.
![]() |
| Széncinege fiókák |
C odú: nyitott odú, üregekben,repedésekben,nyílásokban költő madarak számára, kedveli a szürke légykapó,kerti és házi rozsdafarkú,barázdabillegető, várhatjuk benne a vörösbegy megtelepedését is.
Az odú alapterülete 10X10 cm vagy 12X12 cm, kihelyezési magassága 2-8m-ig.
| Falra szerelt C odúban szürke légykapó fiókák |
D odú: hasonlít a B odúra de méretei nagyobbak, megtelepítendő fajok: seregély,búbos banka,szalakóta, 15X15cm-es alapterület 60 mm röpnyílás, itt a legnagyobb arányban a seregélyek veszik birtokba az odúkat. Fiókáját nagy részben rovarokkal,pókokkal,gilisztával eteti.
![]() |
| Seregély család |
Fakuszodú: Ez az odú kifejezetten a fakuszfajok számára készül. A bejárati rés 2-3 cm széles és 5-6 cm magas. Fontos,hogy a fatörzsére erősített odúk nyílásai közvetlenül a fa kérge mellett legyenek.
A kihelyezési magassága 1 - 1,5 m között változik. Főleg tölgyesekben és ártér melletti erdőkben számíthatunk eredményre.
![]() |
| Fakusz odú a Naplás-tónál |
A képen látható veréblakótelep egy tucatnyi családnak biztosít költőhelyet.
![]() |
| A szarvasi veréblakótelep |
Tapasztalataink alapján az odútelepeink közelében működtetett etetők növelik az odúfoglalási arányt.
Bár szeretném megjegyezni,hogy az odúkat ne az etetők közvetlen közelébe helyezzük, valamint az odúkba ne rakjunk semmilyen fészekanyagot mert azt a tollasok maguk építik.
A kihelyezett fészekodúk röpnyílása mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen álljanak, a legjobb ha Dél vagy Dél-Kelet felé néznek. Ha ezeket nem tudjuk betartani, akkor az a legfontosabb, hogy ne Északi irányba nézzenek a röpnyílások. Az odúk lehetőleg ne billenjenek hátra illetve oldalra, mert beverhet az eső.
![]() |
| Biztos támasztékot nyújt a fa törzse |
![]() |
| Kihelyezés közben |
Mivel az odúk takarítása elengedhetetlen művelet a tél és a költési szezon végén, ezért könnyen nyithatóvá tehetjük, ha a tetőt az odútesthez egy vagy két zsanérral rögzítjük.
| A tető rögzítése az odútesthez zsanérral |
![]() |
| A tető rögzítése a képen jól látható |
![]() |
| Itt az odú oldalába fúrt tartó csavar jól látszik |
Házilag ami szükséges az odúkészítéshez
-2,5 cm vastag deszkalap min. 15cm széles
-szegek, facsavarok
-fűrész,
- kézi fúró és a hozzá tartozó lyukvágó készlet
-zsanér
-horganyzott drót
Az odúk méretezésével kapcsolatban javasolnék egy összefoglaló táblázatot a Jómadarak című blogról:
https://sites.google.com/site/madarvedelem/barkacs/madarodu-keszitese/oduk-meretezese
![]() |
| Lyukfúró készlet |
Én a felsorolt odúkon kívül gyártottam bagolyodúkat,vércseköltőládákat és denevérodúkat is.
| Ebbe a bagolyodúba a két és fél éves gyerekek is majdnem elférnek |
![]() |
| Vércse költőláda |
![]() |
| Behálózott denevérodú |
Címkék:
A-odú,
B-odú,
bagolyodú,
C-odú,
denevérodú,
Fakuszodú,
madárodú,
madárodú készítés,
madárvédelem,
odúgyártás,
odúkészítés,
odúkihelyezés,
seregély,
vércse költőláda,
veréblakótelep
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



































