2013. január 20., vasárnap

Tatai vadludak napkeltétől napnyugtáig

 Minden évben ellátogatunk Tatára, így tettünk ebben az évben is. A kora reggeli vadludak kihúzását és késő délutáni gyülekezőjét kísértük figyelemmel. A csapatok jelentős részét nagy lilikek és vetési ludak alkotják, de tőkés récék, különféle sirályok,nagy kócsagok, szürke gémek, nyári ludak  és egy-egy ritkaság, mint a vörösnyakú lúd, a kis lilik, az örvös lúd és az apácalúd is jól megfér egymással az Öreg-tó lecsapolt medrében. A reggeli kihúzás, mint ha időzítve lenne, mert a madarak nagy része egyszerre emelkedik a magasba. Hatalmas hangrobajjal jár ez a természeti csoda.


  Akárhányszor látjuk, nekünk ez mindig felejthetetlen élményt jelent. Az éjszakázó helyüket elhagyva a környező szántóföldeken és réteken keresnek táplálékot. Ilyenkor akár több tíz kilométeres távolságban is keresgélnek.
Tatai hajnal


Vadludak

Sirályok sokasága

Nagy kócsagok

Persze vannak egyedek akik tovább időznek a biztonságot jelentő tavon.

A pihenők

Az Által-ér környékét bejárva kárókatonákat, tőkés récéket, fekete harkályt cinege féléket és még egy jégmadarat is megfigyeltünk.

Tőkés récék

Jégmadár

 A kárókatonák jelenléte ilyen erdős részen nem túl szokványos, mivel óvatos madarak, ezért jobban szeretik a nyílt területeket.

Által-éri idill kárókatonákkal

A ludak délutáni behúzását a több ezer vetési varjú gyülekezője koronázta meg. Hatalmas károgással érkeztek a környező magas fák ágaira.


 Aki teheti látogasson ki az Öreg-tó környékére november elejétől február közepéig, hogy részese lehessen e természeti csodának.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly

2013. január 15., kedd

Kertünk vendégei

 Minden élőlény kiemelt figyelmet érdemel,főleg,hogy mi emberek szorítjuk ki  őket élőhelyükről. Kertünket úgy alakítottuk ki,hogy minden nálunk megforduló állat jól érezze magát. A madárvédelmi tevékenységünk mellett jó ha odafigyelünk rájuk is.
A mókus nem csak az etetőinket látogatja,hanem meg is telepedett az egyik általunk kihelyezett nagyméretű D-odúnkban.

Vörös mókus
A sünök téli álmot alszanak, már ősszel elfoglalják telelőhelyeiket, amit avarból készült alomban töltenek el.

Keleti sün
 Falevelekből nagy lombkupacokat alakítottunk ki,amiben a sünön kívül még rengeteg bogár, béka és kisemlős vészelheti át a telet.

Menedéket adó levélkupac
  Fontos,hogy a sokáig egy helyben tartott levélkupacot ne égessük el!!! (mert ilyenkor nagyon sok élőlény eshet áldozatul az őszi, illetve a tavaszi égetéseknek)
A másik nagy kedvencük a farakás, amiben biztonságos búvóhelyet találhatnak. A rakás más állatokat is vonz, pl. békák, gyíkok, bogarak, egerek vackolnak be a hideg miatt és alakítanak ki  megfelelő helyet a telelésre.

Zöld varangy

Levelibéka
Fürge gyík
  Persze van aki a vadászat miatt látogat ide.

Menyét
 A madáretetőkből kihullott magvakat nem csak a madarak fogyasztják, az egereknek is jut belőle bőségesen,  akik viszont a baglyoknak jelentenek zsákmányt a fagyos napokon.

Pirókegér
  A vastag hótakaró a baglyoknak is megnehezíti a dolgukat,ilyenkor számukra is kialakítunk etetőhelyeket.
 Baglyaink legfontosabb téli táplálékát a hideg hónapokban is főként kis rágcsálók alkotják. Addig nincs is probléma ameddig a tartós vastag hótakaró nem zárja el a zsákmányhoz vezető utat. Ezért szoktuk a rágcsálókat nyílt részre kicsalogatni. Nagy hó esetén 4-5 bagolyetetőt is működtetünk.

Bagolyetető kialakítása
 A Szilas-patak mentén kihelyezett denevérodúkban sikerült megtelepíteni a denevéreket is, akik hasznos rovarevők.
Denevérodú
  Ez a tavalyi év legnagyobb sikerének mondható, mert tavaly próbálkoztunk először a megtelepítésükkel. A hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll!
Fotók Harangozó Adina és Reszt Károly

2013. január 8., kedd

Decemberi madarászkodásunk

Az ünnepek alatt több időnk jutott a madárvédelemre, ezért sok hasznos dolgot tudtunk véghez vinni a madarak örömére. Mindenhol feltöltöttük az etetőket és az odútelepeink ellenőrzése során adódott hibákat orvosoltuk. Persze itt még bőven akad karbantartási munka, amit a tavaszi költési szezonig folyamatosan elvégzünk. Az Erzsébet-ligeti önetető leszűkítése jó ötletnek bizonyult, így az énekes madarak zavartalanul látogathatják, mert a galambok és a varjak már nem tudják kiszorítani őket.

Széncinege érkezése
  .
Mivel sok helyen etetünk és a nagy szárasság miatt a napraforgó ára igen magasra szökkent, ezért egy magkeveréket találtunk ki a számukra amit, nagy előszeretettel csipegetnek.

Madáreleség szállítása
  A receptem fekete napraforgó, napraforgó ocsú (ami gyommagvakat is tartalmaz), köles, tört búza, tört zab és árpa, elegye.

Magmix
  Ennek ellenére az etetők környékén is fogyasztanak természetes táplálékot a kis tollasok.

Széncinege a tuján vizsgálódik

Fekete rigó a tűztövisbokron lakmározik

 Ez az egyik oka madaraink időszakos eltűnésének, a másik pedig a ragadozó madarak megtévesztése.
A nyíltabb helyeken ágakat helyeztünk etetőink köré, ami nehezíti  pl: a karvaly vadászatát. Persze nem tudunk 100%-os biztonságot nyújtani számukra mert a karvaly az egyik legjobb vadász.

A bevédett etető

és a hoppon maradt karvaly
 Utunk során számos madárfajt sikerült megfigyelni.

Nagy fakopáncs

Vörösbegy

Szajkó

Csonttollúak fagyöngyöt eszegetnek

Magányos léprigó

2012. december 22., szombat

Karácsony

       B. Radó Lili: Mit üzen az erdő?

Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.

Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.

Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.

Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:

Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!
  


Fotó: Harangozó Adina

2012. december 16., vasárnap

A téli madáretetés fontossága odútelepeink közelében

Tapasztalataink alapján az odútelepeink közelében működtetett etetők növelik az odúfoglalási arányt. Sőt biztosan mondhatom,hogy pár év alatt megtöbbszöröztük a madarak számát.

Erzsébet-ligeti önetető feltöltése
  Így van ez az Erzsébet-ligetben is, ahol javításra szorult az önetető mert a vandálok megrongálták. 2 hete helyreállítottuk,de a reggeli etetések során szomorúan tapasztaltam,hogy a kis énekesmadarakat teljesen kiszorítják az etetőből a parlagi galambok és a varjak. Persze a varjakat és a galambokat is etetjük csak ők a földön kapják a kosztot. Másfél hét alatt elkopott a 20 kg mag az önetetőből! Ezt is orvosoltuk,leszűkítettük lécekkel a bejáratot.
A bejárat leszűkítése
 A Rákosi réteken lévő odútelepnél két etető bázisunk is van. Az odúfoglalási arány nagy örömünkre 100%-os volt. A mai nap a nagy sár miatt csak 2 km gyaloglással tudtuk bevinni a madaraknak az élelmet.

Gyalog érkezik az elemózsia.
Az első önetető a Rákosi-réteken

A másik helyszín
  Itt szerencsére sok természetes táplálék áll a madarak rendelkezésére pl: gyommagvak,apró bogyók és a nád magjait is előszeretettel csipegetik. Itt a zöldikék ép a csipkebogyóból falatoznak.

Zöldikék a csipkebogyót majszolják

A következő utunk Szarvasra vitt,ahol három helyen etetjük a tollasokat. Több nagy önetetőnk biztosítja számukra a túléléshez szükséges táplálékforrást.

Szarvason a Maczó-zugi önetetőink



Szarvasi kétszintes étkezde
 Így megóvjuk őket az éhezéstől és a kóborlástól,illetve nagy számban segítjük át őket a költési idényre.Ami a 100%-os odúfoglalási arányon szintén meglátszik.Télen az odúkat menedékként és éjszakázásra is használják a madarak.

Itthon vagyunk (mezei veréb)
 A faggyúgolyó is elengedhetetlen táplálék a nagy hidegben.
                                                               Csip-csip csip-csirip
                                                                az az újság járja,
                                                                faggyúgolyót rakott ki
                                                                Karcsika a fára.
                                                                          Szerző: Adina

Faggyúgolyó füzér

Egy kis munícíó
 Több kisebb etetőhelyünk van még a XVI. kerületben az Erzsébet-ligetben és a Mátyás téren és Budapest IX. kerületében is. A városokban igen táplálékszegény  környezetben élnek a tollasok,ezért az etetésük és itatásuk itt kiemelkedően fontos.

Széncinegék falatoznak
  Sajnos sok helyen lelopják a kihelyezett etetőket,így itt főleg ballonokból etetjük a madarakat,de ahol ez a veszély nem áll fenn,ott önetetőket illetve különböző tálcás etetőket működtetünk. 

2012. november 14., szerda

Beindult a téli madáretetési szezon

A téli hónapokban energia dús táplálékkal segíthetjük a madarak túlélését. Könnyen megszokják és számítanak az etetőhelyek kínálatára. Évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe.
A mesterséges fészkelőhelyek kialakítása és a madáritatók létesítése mellett a téli madáretetés is fontos madárvédelmi tevékenység. Október végétől -március végéig (időjárástól függően akár április közepéig) folyamatosan töltsük meg etetőinket.

Mezei veréb razzia
Téli etetőanyagok:
-Fekete  napraforgó ( kis szemű)  fogyasztja: szén,kék és barátcinege,zöldike,házi és mezei veréb,tengelic csíz,erdei és fenyőpinty,meggyvágó,közép,és balkáni fakopáncs,csuszka.szajkó.

Zöldike és széncinege szotyizgatás közben :)
-Zsiradék: faggyú,sótlan szalonna,cinke-golyó. A sózott zsiradék  folyamatos vízfelvételre kényszeríti a madarakat ami  erős fagyban gondot jelenthet. Fogyasztja: szén,kék és barátcinege,házi és mezei veréb,csuszka,fekete rigó,vörösbegy,őszapó,fakopáncs.

A fakopáncs is gyakori vendég
-mogyoró,dió: szén,kék és barátcinege,vörösbegy csúszka,veréb. Ha finomra törve is kínáljuk, akkor még több fajta madár tud belőle enni.

Meggyvágó
-köles,lenmag,fénymag : házi és mezei veréb,erdei és fenyőpinty,tengelic,csíz.
-túró,reszelt sajt: fogyasztja az ökörszem,vörösbegy,fekete rigó,
-alma (földön és fára szúrva is) fogyasztja a: szén és kékcinege,fekete rigó szajkó,fenyőrigó .Nagy segítséget nyújthat szokatlan módon áttelelő madaraknak is, például a barátposzátának
-konyhai maradék (tészta,főtt rizs,sajt,levesbe főtt zöldségek) fogyasztja: ökörszem,vörösbegy fekete rigó,szajkó.
Soha ne adjunk a madaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva, gyomor- és bélgyulladást okozhatnak Akár a madarak pusztulásához is vezethet. Ne feledkezzünk meg a madárkák itatásáról sem,mert az is igen fontos.

A majszoló
Az etetők körül nem csak madarak fordulhatnak elő. Így őket is megfigyelhetjük, illetve lencsevégre kaphatjuk.
Fotók:Harangozó Adina és Reszt Károly

2012. október 19., péntek

Tóth János solymász avagy a SUTTOGÓ végső búcsúztatója

A múlt hétvégén szomorú eseménynek lehettünk részesei, hiszen egy igen kedves solymász barátunk temetésére siettünk. Ő számunkra igen fontos, mert a madarak iránti szeretete, törődése, odafigyelése olyan nagyfokú volt, hogy nagyon sokat tudtunk Tőle tanulni.

Fotó: Harangozó Adina    
    Sipákkal
 Hihetetlen összhangban volt Jánosunk a tollas barátaink mindegyikével. Számára minden egyes madár egyformán számított, ezért is dolgozott élete utolsó éveiben a Hortobágyi Madárkórházban.

Bogyóval a Madárkórházban
 Májusban regisztrálták nála korunk igen elterjedt betegségét. Nagyon nagy fájdalmai voltak már egy évvel ezelőtt is, de Ő magával mit sem törődve csak a madaraknak szentelte összes energiáját, életét.
Szó szerint az ÉLETÉT mert már az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Megpróbáltuk Debrecenben a legjobb orvoshoz Őt bejuttatni, ezért külön köszönet Dr Dósa Ágnes barátnőnknek, ki ebben minden követ megmozgatott, de sajnos már hiába.
A végső búcsúztató Sülysápon a Sápi temetőben történt, ahol családja és sok-sok barátja elkísérte Őt utolsó útjára. Mélyen megható volt számunkra a több mint 30 ragadozó madár (ölyvek,sólymok,héják,karvalyok) méltó és alázatos jelenléte. Solymász barátai csendben és szomorúan tartották madaraikat míg a szertartás lezajlott. Földöntúli érzés volt ennyi szép vadászmadár, melyek mintha érezték volna mi is történt: ELMENT KÖZÜLÜK A SUTTOGÓ!!! Voltak fiatalok és idősebbek egyaránt, kik könnyes szemmel hallgatták Dr Déri János megható és tartalmas szónoklatát. A Madárkórházban is elesettnek és tanácstalannak érzik magukat Jani nélkül. Visszavárják madarai is gazdájukat, társukat : Cora a holló, Vili a vetési varjú, Sipák és Csipke az egerészölyvek és még sorolhatnánk őket. S persze Bogyó a réti sas, kinek szabadon engedésénél már nem tudott jelen lenni, de az égből Ő visszavezette a jó emberekhez, mert a szabadsága alatt mérgezést szenvedett. Talán az Ő feladata most  fent Madárvárosban van, ahol kedvére tevékenykedhet és végre megpihenhet.
Soha nem fejtünk el Jani, még találkozunk....