2011. szeptember 5., hétfő

Örvös Galamb története

A munkahelyünk közelében egy 10-12 méter magas aulába repült be  egy felnőtt örvös galamb,ahol 8 napot tartózkodott étlen és szomjan. Mindent megpróbáltunk,hogy lecsaljuk a pórul járt madarat. A víztől az élelemig, sőt még mp4 -es lejátszón a hívóhangját is lejátszottuk neki, de konokul kitartott és nem mozdult a magasban lévő gerendákról. A Magyar Madártani Egyesülettel is felvettük a kapcsolatot,de sajnos ők sem tudtak mást kitalálni. Végre a 8. napon valahogy leevickélt a meggyötört szárnyas barátunk.  Rögtön a segítségére igyekeztünk és megpróbáltuk fokozatosan etetgetni illetve itatgatni. Magától nem volt hajlandó enni,sem inni,így apránként megtömtük egy kis nedves és vitaminos kukoricadarával. Még bérescseppet is adtunk neki,hogy vissza tudjon erősödni.

A kis beteg
 Szerencsére másnap pont szabadságra mentünk,így gondoltuk,hogy jobban tudunk vele foglalkozni és felerősödése után Szarvason elengednénk,ahol egész sok örvi szokott fészkelni. Reménykedtünk,hogy itt majd új életet tud kezdeni.
Sajnálattal vettük észre,hogy nagyon zöld volt a széklete. Felhívtuk a Hortobágyi Madárkórházból Dr Déri Jánost,aki mindig lelkesen segít a kis betegeinken. Nem tudott pozitív tanácsokat adni, hiszen a hosszú éhezés és szomjazás miatt az epe nem tudott normálisan működni. 50-50 %-ot adott a túlélésre.
Másnap már a kertben sétáltattuk bízva a felépülésében.

Séta közben
 Délutánig egyre jobban erősödött, de estére hirtelen rosszabbul lett és elpusztult. Reméljük a kis lelke "madárvárosban" tovább él.
A halála után két héttel  2 fiatal örvös galamb jelent meg az itatónk közelében,jelezve,hogy van utánpótlás  :)

Fiatal Örvös galamb

A testvérkéje

Fotók :Harangozó Adina és Reszt Károly

2011. augusztus 25., csütörtök

Nyári élményeink

   Hajnal négykor keltünk, hogy a napfelkeltét megelőzve a békésszentandrási gát vadvirágos rétjén megfigyelhessük és megörökíthessük a lepkék illetve pillangók hajnali ébredését. Pirkadatkor már számos lepkefajra találtunk,bár némelyik már oly mozgékony és virgonc volt, hogy szinte még meghatározni sem tudtuk hogy melyik fajra leltünk.

Boglárkalepke
Fotó: Harangozó Adina

Rezeda lepke
Fotó :Harangozó Adina

Rezeda páros
Fotó :Harangozó Adina

Boglárka rajtolása
Fotó: Harangozó Adina

Kis szénalepke és Rezeda barátja
Fotó: Harangozó Adina
A lepkék számos madárfaj tápláléka, a telkünkön is mikor a légykapó nevelte fiókáit, szinte lepkével alig találkoztunk, mert az átmenő forgalmat ők már megdézsmálták. Sokszor nem tudtuk ,hogy a légykapóknak vagy színes lepkéinknek szurkoljunk jobban.
Lepkézés közben megfigyelhettük, a gémek, kócsagok és kárókatonák hogyan igyekeznek a reggeli zsákmányszerzésükre. Láttunk  két őzbakot,valamint a harmatos fűben fürdőző cinegéket is.
A közeli szúrós bokornál pedig egy tövisszúró gébicsre lettünk figyelmesek,aki gondosan őrizte az ő "éleskamráját". Ezt hangos kiáltásokkal jelezte.

Tövisszúró gébics tojó

Megéri olykor ilyen korán felkelni,mert a napfelkelte és az állatok megfigyelése igen lenyűgöző látvány.
A telkünkön is folyamatosan itatjuk a madár barátainkat és szoktunk nekik kedveskedni némi finomsággal,amire igen rászokott egy fiatal mókus is  :)

Evés közben

Indulás

Sajnos a kőrisfán fészkelő örvös galamb tojását is elcsente a kis falánk  :(

2011. augusztus 10., szerda

Balkáni fakopáncs mentés

 Ez az eset júliusban történt, egy igen borongós esős napon. Csónakkal indultunk horgászni az egyik barátommal.

Útban a horgászhely felé
Nem sikeredett túl hosszúra a kiruccanásunk,ugyanis egy fakopáncs párra lettünk figyelmesek, akik hangos veszekedés közepette beszélték meg egymással az élet nagy gondjait :) Tőlünk nagyjából 100 méterre lévő, a víz fölé nyúló kiszáradt nyárfán zajlottak az események. A veszekedésből azonban hamarosan pánik lett, az egyik fakopáncs feltekeredett a fán régebben felakadt  horgász zsinórra. Próbált neki segíteni a párja, de sajnos nem járt sikerrel :(
Gyorsan összepakoltunk és megindultunk a bajba esett fakopáncs felé. Szerintem a férfi kajak négyest is megszégyenítő sebességgel értünk a helyszínre,a zuhogó eső ellenére :)  Az egyik karónkat felhasználva próbáltunk rajta segíteni úgy, hogy a végére erősítettünk egy túlélő kést, amit nagyon önzetlenül az egyik ott horgászó család ajánlott fel nekünk. Sajnos még így is hiányzott kb. fél méter, hogy elérjük a zsinórt. A vergődésben elfáradt madár a víz felett  lógott kb. 6 m  magasan, teljesen a damil fogságába esve. Kieveztünk a partra, mert meg akartuk toldani a karónkat. Szintén a parton horgászó családtól kértünk egy partvis nyelet, amit a közeli apartmanjukból hoztak. Az a toldás már reményeink szerint elégnek bizonyult. Gyorsan visszaeveztünk a madár alá. A csónak padjára felállva, Peti barátomnak sikerült elvágnia a damil egyik végét.
A fakopáncs a damilon lecsúszva a víz felé zuhant. Szerencsére a víz felett 1 méterrel szárnyra kapott és kirepült a partra. Az egyik közeli fán kapaszkodott meg, levegő után kapkodva.

A mentés helyszíne,az akció  után
 Kicsit hagytuk pihenni, aztán megpróbáltuk szemügyre venni, hogy nem  sérült-e meg a szárnya. Ő ezt nem hagyta és a sokk ellenére hangos ricsajozással tova repült.
Reméljük balesetmentesebb élete lesz és újra tudnak egymásnak örülni a párjával.

2011. július 28., csütörtök

Újabb odútelep.

   Elkészült egy újabb odútelepünk, a Budapest XVI. kerületében található Pálffy téren. 11 madárodú került kihelyezésre ( 9 B-típusú, 2 D-típusú ). Szerencsére volt segítségünk,a nagy hőség ellenére is, Nemecsekné Pesti Éva és családja személyében.

Kihelyezés előtt.Karesz,Évi és Benedek
 A létrát is ők biztosították számunkra. Utólag is köszönet érte.

Küzdelem

Benedek kihelyezés közben

A számozás sem maradhat el
 Kihelyezés közben egyre többen érdeklődtek tevékenységünk után,sőt mi több, a végére komoly kis csapat alakult ki nagy örömünkre.

A végére megnőtt a létszám
 Ebből is látszik,hogy sokan fogékonyak a körülöttük élő állatok védelmére és hajlandók erre időt és fáradságot szánni.
A Sasszem utcában is csináltunk egy mini telepet, itt  2 C-típusú és 3 B-típusú odú került kihelyezésre egy zárt kertben.
C odú felszerelése

Dávidéknál a Sasszem utcában
 A C-odúkat sajnos csak nagyon védett helyre lehet kihelyezni mert, nagy részüket kirabolják a macskák :(
Az odúk gyártása folyamatosan megy tovább, ahogy időnk engedi,hiszen több hasonló telepet  is szeretnénk még létrehozni.

2011. június 29., szerda

Hírözön, képes beszámolóval:

  Sajnos rossz hírrel kell kezdenem ezt a bejegyzésemet. A kis dolmányos varjú fiókát elveszítettük  :(

Dolmijó
Ahogy előzőleg írtam, a Hortobágyi Madárkórházban is jártunk, ahol Dr. Déri János a kis varjún egy 40 perces műtétet hajtott végre. Nagyon lelkiismeretes munkát végzett, ezt rajta kívül senki sem csinálta volna meg. Ő nem mérlegel,hogy milyen fajta madárról van szó gyógyítás szempontjából,minden egyes madár élet fontos neki. Ez idő alatt solymász Tóth János tartott nekünk egy kis madaras bemutatót.Nagyon sok hasznos tanácsot kaptunk tőle,a madarak gondozásával a kapcsolatban.
Mexikói vörös sólyom

"solymász" Tóth Jánossal
   A műtét jól sikerült de közölte a doktor úr,hogy a lábait soha nem fogja tudni használni.Ugyanis egy születési rendellenességre, angol korra utaló jelek tapasztalhatóak a kis dolmányosnál. A műtét után még 4 napig jól volt. Evett,ivott, érdeklődött,játszott a kis védencünk, de az ötödik napon mélyről kezdte húzni a levegőt és a tüdeje is besípolt. Ráadásul már nehezen is tartotta magát.Lihegve tátogott is. Láttuk,hogy fájdalmai vannak. Elvittük itt egy közeli kedves állatorvoshoz, ahol sajnos az orvos is jobbnak látta ha segítünk rajta és elküldjük madárvárosba...
Megsirattuk a kis betegünket  :(

Költési beszámoló:
Erzsébet liget:
Az Erzsébet-ligeti vörös vércse fiókák 6-an vannak,akiket  a Magyar Madártani Egyesület munkatársai meg is gyűrűztek és nyilvántartásba  vettek.

Szárny próbálgatás
Vörös vércse tojó

Etetés
 Ők már sikeresen kirepültek!

Az odútelepünkön eddig 7 sikeres széncinege költés volt, ami ahhoz képest nem is olyan rossz,hogy az odúkat csak márciusban helyeztük ki.

Budapest IX. kerület. Sote:
Itt a kihelyezett 5 B-típusú költőládában 4 költés volt ez idáig.Ebből is látszik,hogy a belvárosi madaraknak is mekkora segítség a mesterséges költőláda kihelyezése...  A fiókák száma : 7,7, 8,6= 28!!!

Szarvasi odútelep:
 A költési ráta itt a legmagasabb. A és B-típusú odúkból 34 széncinege fiókából ( 4 költés: 10,9,8,7 ) 33 repült ki sikeresen,egy sajnos elpusztult.Itt érdekesség,hogy a 10 fiókát felnevelő széncinege pár ezekben a napokban repteti ki a másodköltését ,7 db fiókáját. Ez nem kis teljesítmény: 17 "tollgombóc"


17 fiókát felnevelő széncinege
A és D-típusú odúkból 17 seregély fióka repült ki.

Seregély fióka
Fotó:Harangozó Adina
 A seregélyek meglepő módon nagyon hamar birtokba vették a számukra kihelyezett költőládákat.Itt a rekord 3 napja kihelyezett odú elfoglalása!!!
A szürke légykapó pár a C-típusú odúban 4 -ből 3 fiókát röptetett ki (egy itt is elpusztult).

3 szürke légykapó fióka
Kirepülés előtt

A gondos szülő
Rengeteg rovart vittek a kicsiknek
Fotó:Harangozó Adina
Itt épen egy darázzsal
Fotó:Harangozó Adina
Az őszapók is sikeres költésen vannak túl 15-20 egyed van egy csapatban ahol a zöme fiatal.

Fiatal őszapó
 A mezei verebek sem tétlenkednek, a kirepülés után is lelkiismeretesen etetik fiókáikat.

Mezei veréb eteti fiókáját
Az odúk gyártása folyamatosan megy, hamarosan megcsináljuk újabb odútelepünket a Budapest XVI. kerületében a Pálfy téren. 1 db A odú, 8 Bodú, 2 D odú, 1 db C odú kerül kihelyezésre.
Fotók: Harangozó Adina

2011. június 15., szerda

A kis dolmányos

 Javában zajlik a költés a madaraknál,ezért gyakran ellenőrizzük az odújainkat az Erzsébet-ligetben. Az egyik körutunk alkalmával,pár fiatal dolmányos varjúra figyeltünk fel, akik lelkesen gyakorolták a repülést. Egy kis idő elteltével jobban körülnéztünk és sajnálatos módon a bokrok alján meghúzódva találtunk rá a kis betegünkre. Számára a kirepülés nagyon rosszul sikerült, mindkét lába megsérült, de annyira ,hogy egyiket sem tudja használni  :(  Gyorsan átgondoltuk a helyzetet és egyből orvoshoz vittük, ahol megállapították,hogy nagyon súlyos ízületi lábsérülése van.Valószínű nem fogja tudni őket használni. Kaptunk madarak számára készült antibiotikumot, amit a kajájába vagy a vízébe keverve adunk be neki.

Gyógyszer beadás :)
 Mivel non-stop ellátást igényel,ezért a munkahelyünkre is magunkkal visszük. Szerencsére az étvágya jó, mindent megeszik. Reméljük jobbra fordul a sorsa. Rajtunk nem fog múlni,hiszen mi mindent megteszünk érte, már a Hortobágyi Madárkórházba is bejelentkeztünk kivizsgálásra. Nagyon értelmes, szelíd és kedves madárka. Természetesen a telekre is levittük a hétvégén,ahol több inger érte és nagyon érdeklődően fogadta az újdonságokat.
Együtt horgászunk

Fürdés után

 Most a szabadság alatt is vigyázunk rá és teljes bedobással azon vagyunk,hogy viszonylag normális életvitelű madár legyen belőle. Hát bevalljuk,hogy nem könnyű a madárszülők sorsa....

Én már kifáradtam

2011. június 1., szerda

Madárvédelem,környezeti nevelés

 Három hete május 10.-én volt a Madarak és Fák napja. Ennek a jeles napnak az alkalmából voltunk a XVI. kerületi Pipitéri ovódában. Felvettük a kapcsolatot Bodor Ádámmal ,aki már évek óta jár előadást tartani a madarakról a gyerekeknek ebbe az ovódába. Most is nagyon érdekes előadást tartott, a kicsik figyelmét teljesen lekötötte a sok színes madár, amik a kivetítőn egymást követeve jelentek meg.

Az előadás
Úgy terveztük,hogy az előadás után közösen az ovisokkal madárodúkat és etetőket helyezünk ki az ovijuk területén. Egy kicsit felborult a program, így már előadás közben elkezdtük az odúkat kihelyezni, aminek nagyon nagy sikere volt. Különböző kérdéseket tettünk fel a gyerekeknek és aki jól felelt rárajzolhatta a jelét az odúra  :)  Ettől persze még érdekesebb volt számukra a dolog.

Etető kihelyezése

Benedek odúkihelyezés közben

Ádám mászott a legmagasabbra

Nagy volt az érdeklődés
A Pipitéri óvoda 7 db madárodút és 2 db madáretetőt kapott, ezáltal szerettük volna madárbaráttá tenni a picik mindennapjait.
B és D odú

B odú megjelölve

C odú
A kicsik nagyon kedvesen fogadtak minket,még madaras rajzokat is készítettek a számunkra. Persze úgy belelendültek a jó kis madaras programokba,hogy szinte könyörögni kellett az ovónéniknek,hogy ejött az ebédidő és ennijük kellene. Reméljük emlékezetes napot sikerült varázsolnunk a számukra.